Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900

22 (Pelso, későbben Pelissa) elnevezést és az inferior és superior jelzővel különböztették meg egymástól. így tehát Aur. Victor idézett helyén is a Pelso mellől elmaradt „inferior" jelző okozta azt, hogy sokan a Fertőre vonatkoztatták és azon meggyőződésben voltak, hogy Galerius császár a Fertő tavát, nem pedig a Balatont csapoltatta le. Jelenleg azonban már általánosan az a nézet van elfogadva, mely Aur. Victor idézett szavait a Balatonra vonatkoztatja, a mit a Sárrét mentében talált római maradványok is megerősítenek. Ekként tehát többektől a Fertőre vonatkoztatott IV. századi tudósítás a most említett tóval semmi összefüggésben sincs és így nagyságára vonatkozólag K. u. az első évezredben positiv adattal nem rendelkezünk. Plinius fentebbi szavaiból azonban annyit mégis következtethetünk, hogy már az első században is tetemes nagyságú területet kellett elfoglalnia, mert különben reá, mint határtóra, nem hivatkozott volna. Nem ellenkezik ezzel Bella L., Sopronmegye munkás régiségkutatójának az a nézete, hogy a római korban is volt száraz a tó medre.

1) Plinius szavai ugyanis az I. sz. negyvenes éveire vonatkoznak, mert akkor járt ő a Duna melléki tartományokban. Azt meg, hogy a Fertő mily rövid idő alatt kiszáradhat, mutatja a mult század 60-as éveiben szerzett tapasztalatunk. Megtörténhetett tehát ugyanez a római korban is és már az első században is szárazabbb lehetett a tó medre, mint legutóbb volt. A Fertő további története. A XI. századból két érdemleges bizonyítványunk van, melyek a Fertőnek ezen korban történt növekedéséről világos tanúságot tesznek. Egyik tudósításunkat a Képes Krónika szerzőjétől bírjuk, ki III. Henrik német császárnak Magyarországba jövetelénél említi, hogy a Babót tájékán (Kapuvár mellett) meggyülemlett vizek miatt nem mehetett tovább.

2) Jóllehet a Krónikás ezen szavai közvetlenül mit sem mondanak a Fertőre vonatkozólag ; de közvetve eleget. A Képes Krónika idevágó néhány mondatából igen sokat következtethetünk a Hanyság és a Fertő XI. századi állapotára. A mint már fentebb is említém, a Rába s a Répcze nagyon előmozdította a Fertőnek tóvá alakulhatását, a mennyiben a magukkal hordott sok iszappal saját medrüket töltötték fel ; ennek következtében pedig a viz ágyából kiszorulva* részint a Fertőbe, mint természetes vízgyűjtőbe sietett, részint pedig a csekély esésű környéken a laposabb helyeken terült szét. ') Archeológiai értesítő 1893. évf. 97. 1. és 1900. évf. 164 1. 2) Képes Krónika 45. f.