Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900

17 E 30 km. hosszú dombsor átlagos magassága 190 m.-re tehető,

1) de tulajdonképen csak Hidegségig képez feltűnőbb kiemelkedést, azon túl pedig alig észrevehető halomsorrá alacsonyul. Keletről nincs a Fertő terjedésének gátat vető határ és különösen D.-K -i része képezi kissé mélyebb fekvésénél fogva már a természettől kijelölt azon kaput, melyen a Fertő fölösleges vizét kibocsájthatja ; másrészt e természetes kapun át történt sokszor a tó jelentékeny növelése is. Sajátságos és első pillanatra hihetetlennek látszó tény, hogy a DunaRábaköz vízválasztó nélkül szűkölködik, vagyis e két folyótól bezárt területen fakadt források kivonják magokat e folyók bármelyikének tartozó adókötelezettség alól. Ezen sajátságos ténynek az okát abban találjuk, hogy mind a Duna, mind a Rába a Fertőhöz viszonyítva fensíkon folynak. Hogy a Duna-Rábaköz mélysík jellegét világosabban lássuk, közlöm Jászniger adatait,

2) melyek a Fertőt és a Hanyságot metsző 47° 40' szélességi körön az esési viszonyokat tüntetik fel. A Fertő partjától a Rába melletti terület felé az esési viszony 1: 14,000 a Fertő fenekétől a Rába melletti terület felé 1:31,000 a Fertő fenekétől a Rába fenekéig 1: 10,000 A délkörök irányában eszközölt mérések azonban még szebb és tisztább képet nyújtanak e terület alakulásáról. És pedig a 34° 41' 30" délkörön a terület harántesése a Rábánál 1: 2800, a Dunánál 1: 2800 a 34° 47' 30" délkörön a Rábánál 1: 1300, a Dunánál lí 2800. E számok világosan mutatják a Rába-Dunaköz mélysík jellegét, a melynek legmélyebb része elsősorban a Fertő, azután pedig a Hanyság. Már most az a kérdés merül fel, vájjon a Fertő 700 km

2 terjedelmű vizvidékének csapadéka és a beleömlő patakok elegendő tényezők voltak-e arra, hogy e mélysík legmélyebb helyén összegyűlve, tavat alkossanak ? E kérdésre adandó igenlő feleletre az a körülmény is késztet bennünket, hogy e természetes medencze legmélyebb pontja Nezsider tájékán, a tó éjszaki részén van ; tehát a lefolyást közvetitő természetes kaputól a lehető legmesszebb. A csapadéknak és a forrásvizeknek itt kellett először összegyűlniük és e helyen gödörszerű alakjánál fogva aránylag kis terjedelmű felszínnel is annyi víz gyűlhetett össze, mely az elpárolgásnak már ellenállhatott és így lépésről-lépésre növekedhetett, terjeszkedhetett tovább dél felé. A Fertő legutolsó kiszáradása alkalmával is a tó déli részét már búja növényzet födte, mig az éjszaki részét 1"5—2 dm.-nyi víz borította. Az említettem legmélyebb helynek fölösleges vize, valamint a medenczének esetleg egyéb helyein összegyülekezett vize kezdetben D.-K.-en lefoThirring G. A Fertő vidékének meteorol. viszonyai. 2) A Rába és a Duna vízrajzi viszonyai. Hanusz J. Földr Közi 1883- évf.