Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900

13 kezdődnek a falban és 2'0 méter magasságig emelkednek ; az utczára menő alsó nyílásuk lyukasztott lemezzel van elzárva, felső nyilásuk beszolgál a terembe és szabályozható vasredőnynyel van ellátva. A romlott levegő eltávolítására az átellenes falban a mennyezet alatt kivezet egy légakna, melv szintén szabályozható vasredőnynyel van ellátva. Ezen elvezető aknák a kémények mellett vonulnak a falban, hogy azok által fölmelegíttetvén, a rossz levegő kitódulása megkönnyítessék. Az aknák a kéményekkel együtt a tetőgerince felett végződnek és VVolpert-féle szívókkal vannak ellátva. A díszteremben a romlott levegő elvezetése két bádogkürtőn át történik, melyek a mennyezetben alkalmazott egy-egy áttört rosetta fölé vannak állítva és a tető felett végződnek ; nyilásuk a folyosóról zárható el. Egészségügyi szempontból még igen fontos részét teszik az épületnek az árnyékszékek. Mivelhogy általános vízvezeték és csatornázás Esztergomban még nincsen, azért a gymnasiumban a jelenleg legczélszerübbnek ismert tőzegszóró rendszert alkalmazták az árnyékszékeknél és ez idáig teljesen bevált. Mind a földszinten, mind az emeleten szellős, tágas előtér különíti el a folyosótól az árnyékszéket ; magában a helyiségben az egyik oldalon vannak a kabinok, a többi falnál pedig, bádog választófalakkal elkülönítve, Beetz-féle olajjal szagtalanított pissoirok, melyek levezető csövei az udvar felől hozzáférhető pinczehelyiségben felállított, kicserélhető tonnákba visznek. Az uj főgymnasium beépített területe teljesen azonos a régiével és ezért a Főapát-utcza és az udvar méretei sem változtak. Egészen más, sokkal szilárdabb módon történt azonban az építés szerkezeti szempontból. A régi épületnek 1895. évben megejtett első tüzetes megvizsgálása alkalmával a szakértők azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy annak alapjai közvetetlenül nem állanak szilárd földrétegen, illetve nem elég mélyek és vastagságuk sem elegendő. A tervezők az uj alapokat a régieknél mélyebbre, a gyalogjáró alatt átlag 5'60 méter mélyre irányozták elő és pedig úgy, hogy szilárdságuk és biztosságuk fokozására legalul legyen 1'53 méter vastag és 10 méter magas betonréteg; ez után következzék egv második betonréteg 123 méter vastagságban és l'O magasságban, erre pedig a régi alap jó kőanyagának felhasználásával, őrhegyi kemény homokkőből román czementhabarcscsal készült terméskő-fal. Az előirányzat szerint ezen, a gyalogjáró alatt körülbelül 0"80 méter mélységben fekvő rétegtől fölfelé, a földszinti padló magasságáig, a falak 0"90 méter vastagságban a régi ugyan, de elég jó minőségű téglából román czement-habarcscsal készültek, a földszinti és emeleti falak szintén téglából, de fehér mész-habarcscsal. Az építkezés igen szigorú ellenőrzés mellett, teljesen az előirányzatnak megfelelően, legjobb anyagok felhasználásával történt. Az alapozásnál azonban tetemes többmunka merült fel, mert az alapárok mindenütt a szilárd talajig, mely homokos agyagból áll, vitetett le és például a Főapát-utczában a bejárat közelében, hol egy régi cloacát kellett átmetszeni, 6'45 méter mélységet ért el a gyalogjárótól számítva. Ezen mély helyeken azután a betonréteg megfe-