Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1899

6 A főkáptalan részéről nagyságos Graeffel János apátkanonok, intézetünk egykori hálás tanítványa, 1000 frtot adott a gymnasium építésére. Összesen tehát 11,000 frt volt az építés költségeire biztosítva. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ugyanazon 1897. évi szept. havában érkezett leiratában azt felelte a város fölterjesztésére, hogy az építendő uj főgymnasium költségeihez a folyó 1897. évben sajnálatára nem járulhat hozzá ; mert arra a czélra tárczájának azon évi költségvetése nem nyújt fedezetet, a tanulmányi alapból pedig, a mely ugy is mindig tetemes deficittel küzd, sem a folyó évre, sem a közel jövőben a jelölt czélra mit sem utalványozhat. Annak elbírálására pedig, hogy a jövő esztendőben (1898) teljesítheti-e a város kérelmét és mily mértékben, tudnia kell, hogy az építés költségeiből mily összeget biztosítottak azon időig az érdekelt tényezők s hogy melyik az a legkisebb összeg, melynek államsegély alakjában való megadását a város kéri. Mivel e szerint bizonytalan volt, ád-e és mekkora összeget az állam a gymnasium építésére, azért a város, noha már két szakértői vizsgálat meghúzta a roskatag épület felett a lélekharangot, újra és utoljára tett kísérletet arra nézve, hátha az mégis meg volna menthető, annál is inkább, mert sokan a városban, szakemberek is, a mellett erősködtek, hogy 15—20 ezer forinttal az épület kijavítható és hogy kár volna azt lebontani. A városnak egyik őszi közgyűlésében a képviselő-testület egy tekintélyes tagja kifejezést is adott az illető szakemberek ezen nézetének. 1898. január 19-én a város felszólítására Peez Samu műépítész, műegyetemi tanár, Pfalcz József és Sinka Ferencz, helybeli építőmesterek, tehát mégegyszer megvizsgálták a gymnasiumot. A képviselő-testülethez beadott jelentésük, sajnos, csak igazolta Vajda, Tiefenthal és Czigler korábbi véleményét. Ők is csak 60—70 ezer forintnyi költséggel mondták a gymnasiumot kijavíthatónak. Most már végleg elejtette a város az épület kijavításának tervét. 1898. márczius 31-én tartott közg3

7ülésében másodszor is kimondja a gymnasium lebontását és helyébe eg3

r újnak építését, a kivitel alapjául pedig az Eggenhoffer-féle tervet fogadja el. Az építés költségeinek fedezésére felajánlja a lőrincz-utczai telkek vételárából befolyt 44,000 forintot és a fogyasztási adóbérlet tartalék-alapjából 6000 frtot, összesen 50,000 frtot. Egyúttal azt is kimondja, hogy a még hiányzó 44,000 frtot az államtól fogja kérni. Ez ügyben május hó 12-én egy városi küldöttség Kruplanicz Kálmán főispán vezetése alatt Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternél tisztelgett, a kitől azon biztató Ígéretet vette, hogy az állam a kért segítséget megadja. 1898. nov. 28-án a képviselő-testület az építés előmunkálatainak megindítására és az építés ellenőrzésére egy kilencz tagból álló végrehajtó bizottságot küldött ki. E bizottság tagjai : Maiina Lajos polgármester mint elnök, a kinek helyét azonban kezdettől fogva Kollár Károly városi gazdasági tanácsos mint polgármester-helyettes töltötte be ; dr. Áldori Mór tanácsorvos, Bleszl Ferencz takarékpénztári titkár, Marosi József kereskedő, dr. Prokopp Gyula