Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1899

4 nak hosszabb megfigyelése után 1895. május 17-én azt jelentette a városnak, hogy az épület életveszélyes. Ezen jelentésre a város tanácsa ugyanazon évi junius 24-én tartott üléséből fölkérte a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a gymnasiumot szakértőkkel vizsgáltassa meg. A miniszter távirati rendelete folytán Vajda Géza kir. főmérnök és a város részéről megbízott Tiefenthal Gyula a gymnasiumot több napon át tüzetesen megvizsgálták és az 1895. évi julius 18-án fölvett vizsgálati jegyzőkönyv szerint, tekintve az esetleges kijavításnak nagy költségét és mégis bizonytalan eredményét, az épület teljes lebontását és alapjából való ujjá építését javasolták. De a város közönsége nem tudott megnyugodni a két szakértő mérnök véleményében ; azért julius 30-án Farkas Ignácz budapesti építőmestert hívta meg a tanács, hogy ő is mondjon Ítéletet a gymnasiumról. Ez ujabb szakértő ugy vélekedett, hogy az épület 17,500 frt költséggel földszintesre alakítandó, de 40,500 frttal ki is javítható. Vajda Géza ezalatt az államépitészeti hivatal részéről fölterjesztvén a vizsgálatra vonatkozó jelentését, a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1895. augusztus 19-én 41,355. sz. alatt kelt rendeletével a gymnasium épületét bezáratta. A gymnasium számára most uj helyiségről kellett gondoskodni. A város tehát aug. 25-én szerződést kötött az esztergomi kir. járásbírósággal, melynek értelmében ez a szent Ferencz-rendiek klastromának II. emeletében eddig bérelt helyiségeit átengedte a gymnasium czéljaira, maga pedig a Sas kaszárnyába költözött. Időközben, al%usztus 24-én, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium Herczeg Zsigmond és Baumgarten Sándor építészekkel újra megvizsgáltatta a gymnasiumot. Ezek a szakértők ugy nyilatkoztak, hogy az épület földszintesre alakítandó, de 30,000 frt költséggel ki is volna javítható. A város viszont Czigler Győző műépítészt, műegyetemi tanárt kérte föl véleményadásra. Ez megvizsgálván a roskatag épületet, 1896. január 22-én kelt és nyomtatásban megjelent szakvéleményben számolt be a városi tanácsnak vizsgálata eredményéről, mely a következőkbe foglalható össze. A gymnasium feltöltött területen emelkedik, alapfala általában négy méter mélységű, de sehol sem éri el a szilárd talajt, mint az az épület lebontásánál is kitűnt. Az alapfalak különben mindenütt jó minőségű terméskőből, de hanyagul vannak építve, jelentékenyebb sülyedések és eltérések azonban itt nem észlelhetők. A földszinti és emeleti falak porhanyós kövesdi kőbőlvannak rakva, kötés nélkül; minden 0.35 méter magas kőréteg után egy-egy téglasor következik, mely a fal szilárdítására akart szolgálni, csakhogy egyetlen-egy téglasor erre kevés. A kövek között maradt hézagokat száraz törmelékkel töltötték ki. Az idő behatása következtében elmálló, tehát folyton gyengülő kőanyag A lebontás alkalmával kövesdi kő egész, alig volt látható és a mi kő volt, azt bottal darabokra lehetett ütni.