Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1899
48 olyanokban is, a kik eddig odaadó hívei, vagy legalább is közönbös nézői voltak a nemzet küzdelmének, felébresztette. Alig hogy megnyílt az 1839. jun. 5-ére összehítt országgyűlés, a rendek a magyar nyelv érdekében máris jelentékeny engedményt eszközültek ki. Mint föntebb láttuk, már a mult országgyűlés végén megkérték a rendek ő felségét, hogy engedje magát magyarul üdvözöltetni, de kérelmük akkor nem teljesült. Most az első ülésen újra felelevenítették ezt az indítványt, mely alkalommal Deák Ferenczet az ellenzék vezérét és Klauzál Gábort is a szónokok közt látjuk. ') S minthogy a kormánypárt s az ellenzék közt már nem oly nagy a választófal, mint eleddig volt, sem az alsó és a felső tábla közt, a régi huzavona nélkül a megegyezés hamar ment. Miután a rendek izenetbe foglalt azon óhajukat, hogy ezentúl minden tisztelgés magyarul történjék, hozzájárulás végett a főrendekhez küldötték s nehézség nélkül ott is elfogadták, ismét a nádort kérték fel közbenjárónak. És ezúttal a nádor sikerrel járt, mert ő felsége megengedte, hogy magyarul üdvözöljék s Kopácsy József herczeg-primást érte az a szerencse, hogy Magyarország királyát hű alattvalói nevében 300 év után magyarul üdvözölhette. A királynak ezen engedménye bíztatólag hatott a rendekre s reményt nyújtott nekik ujabbak kieszközölhetésére. Engedélyt nyerni a feliratoknak kizárólag magyar nyelven való szerkeszthetésére volt legközelebbi czéljuk. Az erre vonatkozó felirati javaslatot a jun. 20-iki országos ülésben vették tárgyalás alá. 2) Az indítvány elfogadása nem ütközött nehésségbe; csak hárman, a pozsegai, szerémi és a horvát követek emelték fel ellene tiltakozó szavukat, de ők is sikertelenül. Zmeskál Móricz árvamegyei követ azzal felelt feljajdulásukra, hogy az indítványt még azon kérelemmel akarta megtoldani, hogy ne csak a feliratok, hanem a királyi válaszok is mag3^arok legyenek, de a rendek a kerületi ülésen kidolgozott izenetet változatlanul hagyták. Közbenjárónak ismét a nádort kérték fel, hogy a bécsi kormány esetleges akadékoskodásának elejét vegyék. Nem is csalódtak. A nádor 1839. okt. 24-én tartott elegyes ülésben azt jelentette a rendeknek, 3) hogy ő felsége hajlandó kérésüket teljesíteni, de mivel ez már létező törvényeknek (1792. VII. és az 1805. IV. t. cz.) megváltoztatását is maga után vonja, azért a feliratban terjeszszék ezt is a király elé. Az ezen ügyben készült feliratot az okt. 30-iki országos ülésen olvasták fel 4) s a főrendek hozzájárulásával fel is küldötték ő felsége elé, honnét nov. 11-én érkezett le a kedvező válasz. 5) Magyarorsz. közgyül. jegyzőkönyve 1839/40. I. 9. 2) Magyarország közgy. jegyzők. 1839/40. I. 73. 3) 1839/40. jegyzőkönyv I. 345. 4) Az 1839/40. orsz. gy. irásai 71. sz. 5) U. a. 86. sz.