Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1899

28 a magyar nyelvnek azonnal való kötelező használata ellen óvást emeltek, mert nem voltak embereik, a kik az irodai teendőket magyarul végezhették volna. A magyar nyelv buzgó előharczosai belátták a felhozott okok alaposságát és mivel a personalis szavaiból különben is meggyőződhettek arról, hogy előadott kívánságaik nagy része aligha fog teljesülni, azért tehát az iskolára fordították főfigyelmüket, ezt akarták reformterveiknek kiinduló pontjává tenni. Azt kivánták, hogy a magyar nyelv már az elemi iskoláktól kezdve rendszeresen taníttasék. De nem volt könnyű dolog ezt keresztül vinni akkor, midőn — egyéb nehézségeket nem tekintve — meg kellett elégedni olyan tanítókkal, a minők a fizetés csekélysége miatt a tanításra vállalkoztak. Ezen a bajon azonban úgy véltek segíthetni, hogy kötelezni akarták a kegyuraságokat, hogy területeiken levő tanítóknak jobb fizetést adjanak. A megoldásnak erről a módjáról azonban le kellett mondaniok, mert a kir. personalis a Tripartitum I. r. 9. t. cz.-ére hivatkozva kimutatta, hogy ennek megsértése nélkül nem lehet más erszényére törvényt hozni, a melyet nem kíván az ország közszüksége. *) A rendek azonban sokkal is fontosabbnak tartották a magyar nyelvű tanításnak mielőbb való megkezdését, hogysem ezt az ügyet a personalis óhaja szerint elejtették volna. Most az iskolára vonatkozólag is egy meghatározott idő kiszabása lett heves vita tárgyává. A többsége azoknak, a kik egyáltalán óhajtották a magyart, hat évet elegendőnek tartott arra, hogy az ifjúság megtanulhasson magyarul, a mely idő elteltével meg lehet kezdeni minden iskolában minclen tárgynak magyarul való tanítását. Mások azonban, különösen a felső vármegyék követei a hat évet kevésnek tartották arra, hogy az ifjak minden tárgyat magyarul tanulhassanak s legfeljebb csak az első osztályra vélik az említett indítványt alkalmazhatónak. Pest vármegye követe Abauj- és Nógrádmegyék követeivel szemben igen tartalmas beszédben igyekezett kimutatni az 5 év elégséges voltát és hivatkozik a debreczeni collegiumra, a hol két hónap multán minden tudományt magyarul adtak elő.

2) Kivüle még különösen Gömör-, Szabolcs- és Somogymegyék követei szálltak sikra a hat év meghagyása mellett. A personalis azon ellenvetésére, hogy hat év alatt a tanítók nem sajátíthatják el a magyar nyelvet, azt felelték, hogy ennyi idő alatt a tanárok hivataluk kedveért a keleti nyelveket is megtanulják, annál inkább megtanulhatják a magyart és a ki hazájának ezt az áldozatot sem akarja meghozni, az nem érdemes a magyar kenyérre. A hosszű vitának végre is az lett az eredménye, hogy a biharmegyei követ indítványát fogadták el, mely szerint a magyarul való tanítás a legalsó osztályban kezdendő meg s fokozatosan haladva, nyolcz év múlva minden tárgy magyarul tanítandó. 3) !) Az 1811/12. orsz. gyül, naplója. 360. 1. 2) U. o. 380. 1. 3) U. o. 383. 1.