Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1896

68 teljes élelmezést. Mintegy novicziatusa ez a világi papságnak, mert e szegény tanulók a negyedik év végén rendesen felküzdik magukat az egyházmegye növendékpapjai közé. Bizonyára voltak és vannak sokan, kik a jó Isten gazdag adományait bő kézzel és jó szívvel juttatják a szegén\

r tanulóknak, csak nem akarják, hogy a világ előtt tudva legyen, a mit az Ég úgy sem feled. A régi időkben a század elején és derekán majd minden papi ház -— különösen kanonoki — egy-egy menedékhelye volt a szegény tanulóknak. A min nem is csodálkozom. Hisz ők tudták, hogy az alamizsna megnyitja az eget, valamint azt is, hogy a ki a földi javakhoz tapad, nehéz annak bemenni a mennyek országába. A mint látjuk, nem hiányoztak a múltban nemeslelkű férfiak, kik a tehetséges, szegénysorsú ifjaknak alkalmat nyújtottak a kiképeztetésre s az ő fölöslegökből sok derék munkás került a közélet tág mezejére. De úgy az élelmezés, valamint a stipendiumok — s ez utóbbiak különösen azon feltételek miatt, melyekhez az alapítók a legtöbbször az ösztöndíj élvezetét kötötték — sokkal szűkebb mederben mozogtak, hogy sem teljesen meg tudták volna gyógyítani a betegséget, mely a szegénység alakjában napról-napra nagyobb mértékben nyilatkozik. A hol a szükség oly nagy, hogy egyesek áldozatkészsége nem elegendő annak orvoslására, ott indokolt, hogy mindenki összefogva, tehetségéhez képest meghozza az áldozatot. Az egyesületi életben rejlő erőt tartották szem előtt ama buzgó férfiak, kik már jó korán észrevették e bajt s megadták az eszmét a tanulók szegénységének enyhítésére. Ily nemes eszme vezette a mi megboldogult főapátunkat, a nagynevű dr. Kruesz Krizosztomot, midőn 1867/8ban tett látogatása alkalmával 100 frt ért. földtehermentesítési kötvényt adott az intézetnek a szegény és jó erkölcsű, szorgalmas tanulókat segélyező egyesület czéljára. Ez a 100 frt az a mag, melyből a hatalmas és dúsan termő fa : a mai segélyző egyesület kihajtott. A mag jó földbe esett, a talaj termékeny volt s a kertészek, kikre a kis ültetvényt bízta, megfeleltek a beléjök helyezett várakozásnak. Az eszmének buzgó apostola volt az intézet igazgatója, Ferenczy Jakab. Ő maga ugyanazon évben, midőn -a királyi kegy Ferencz József-renddel díszítette fel, öt Iffanynyal járult a főapát kegyes adományához. Példáját követte Havasi Imre ügyvéd s e czélra egy aranyat adott. Ferenczy érdeme, hogy megtalálta az alkalmas módot, a melylyel az eszme a felszínen maradt. Évről-évre az Értesítő lapjain kimutatja az egyesület gyarapítását. A közönség megértette. Megindult az adakozás. Az adakozók soraiban ott látjuk elsősorban azt az intézetet, a mely mindenütt elöljár, a hol nemes ügy pártolásáról van szó: az Esztergomi takarékpénztárt. 1868/9ben 100 frtot szavaz meg az egyletnek; azután évről-évre 50 frtot. Ferenczy igazgató, a felejthetetlen István bácsi, Somogyi Károly, a főgymn. tanári kara, a főgymnasiumi ifjúság több ízben is adakoztak úgy, hogy csakhamar elér-