Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1896

60 Az ügy e szerint a vallás és közokt. ügyi ministerium elé került. Fehér Ipoly igazgató alaposan megokolt jelentés mellett terjesztette fel a tárgyalási jegyzőkönyveket. A döntés nem sokáig késett. A vall. és közoktatásügyi minister — a mi felöl kétség sem lehetett — az igazgató alapos felterjesztése értelmében döntött. „A létesítendő alapítvány tulajdonosaként a végrendelet világos és minden kétséget kizáró rendelkezése szerint az esztergomi nagy gymnasium van megnevezve. Minthogy végrendelkező egy szóval sém tesz említést valami különös intézkedésről a kezelést illetőleg, csak a czélt határozza meg, kétségtelen tehát, hogy az alapítvány kezelését szintén az esztergomi nagy gymnasiumra ruházta át. Ezt egyébként a városi tiszti ügyész és képezdei igazgató is elismeri." „Az adományozás jogára helyezik a fő súlyt a vitázó felek. A minister a végrendelkező amaz intézkedéséből kifolyólag, hog)' a nagy gymnasiumra hagyta az alapítványt és a kezelés is azt illeti, úgy határozott, „hogy kétséget sem szenved, hogy az adományozási jog is azt illeti meg." Nagyon természetesnek tartja, hog)' az adományozásnál a reál és képezdei tanulókról tanáraik tesznek javaslatot, melyekre való tekintettel adományozza a főgymn. igazgató az ösztöndíjat.

1) Az alapítvány actualissá csak akkor lett, midőn 1883. május 4-én örökös Kollár István ny. plébános meghalt. Minthogy a 159. sz. ház képezte az alapítványt, a melynek eladását Szlávy Istvánra és Ferenczre ruházta a végrendelkező, ezek pedig húztákhalasztották a dolgot, Villányi Sz. igazgató a járásbíróságtól nyilvános árverést kért, a melyet az el is rendelt. Az árverés azonban nem történt meg egyhamar. Az alapítvány azért nem károsult, mert a ház jövedelmének fele részét, mely bírói letétbe helyeztetett, az alapítvány húzta. Közben egy tápintézetre czélzó törekvésből kifolyólag a segélyző egyesület választmányának határozata alapján Villányi igazgató a ház másik felét a segélyző egyesület részére óhajtotta megvenni. Ezen határozatot — az ösztöndíj alapítványra vonatkozó részét — a minister nem hagyta helyben.

2) Az árverést végre 1885. szept. 12-én el rendelte a bíróság. 1885. decz. 18-án a ház árából 9177'34 frt. időközi jövedelmekből 945'44 frt. összesen 1012278 frtot vett át az igazgató. Ügyvédnek 150 frt — maradt 997278 kr. A pénzt 10700 frt értékű 5o/o papirjáradékban helyezte el az igazgató; 48 frt. 78 kr. takarékpénztári könyvben. Nem volt más hátra mint az alapító-levelet kiállítani és az adományozásra vonatkozó szabályzatot a két érdekelt intézet igazgatójával egvetértőleg megalkotni, a mi a minister megjegyzéseinek tekintetbe vételével elkészült és helyben is hagyatott úgy, hogy 1886 7. évben már életbe lépett az ösztöndíj-adományozás. !) Vall. és közokt. min. 1882. apr. 30. 13,522. sz. 2) 1600/1883/4. sz. ápr. 4. Főig.