Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1896

18 tekintetben édes-keveset tett, s a tanári kar még sem zaklatta. A mikor valami jogos igénye volt, azt is ugy osztotta be, hogy egyszerre sok ne legyen a kiadás.

1) Annál meglepőbb volt, hogy ezen igazán jogosult kérelmet, melyet a belső tanács magáévá tett, a külső tanács — azaz a választott képviselők — két demagog, Besze János és Kamocsay László bujtogatására azon indokolással utasította el, hogy „országszerte nem találtatik czélszerűnek az iskolák dupla ablaka!"

2) Nem volt nehéz ezt a felületes és nevetséges argumentumot megczáfolni, a mit az igazgató július 20-án kelt új átiratában — nem minden csipősség nélkül •— meg is tett. De hát czélt nem ért, mert utána lakonikusan megjegyzi: „Sikere: semmi, s hivatalosan még a „semmi" sem adatott az igazgatónak tudtára. — Éljen az amplissimus Magistratus és inclyta Communitas !" Kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy ez az eset egymagában áll, s ekkor sem a város közönsége, hanem a demagógia volt oka a szűkkeblűségnek. Csakhamar elérkezett az idő, a midőn alkalmuk nyílt a józan gondolkodású polgároknak megmutatni, hogy az iskola oly drága kincs, a melyért nem százakat, de ezreket sem tartanak soknak gyermekeik nevelésének oltárára letenni. AThun-féle szervezet folytán szükségessé vált — föntebb már vázolt — átalakulás nagy áldozatot kivánt a várostól, és a közönség meghozta ezt a nagy áldozatot is, csakhogy főgymnasiuma legyen. Az átalakulás a gymnasium épületében is átalakítást vont maga után. Az iskola és városháza egy épületet képezett ; a városházából telt ki a gymnasium fejelése. A kibővített gymnasiumi épületben a földszínt változatlan maradt, három osztály volt ott továbbra is. Az emeleten a megyeházhoz támaszkodó szobát physikai muzeummá, a folyosó-részt idővel vegytani laboratóriummá alakították ; mellette volt egy tanterem, majd a pedellus kis szobája az alsóbejárat fölött ; azután megint egy tanterem. Ezen tantermen túl kezdődött a fejelés. A polgármester jelenlegi két szobája és még folytatólag a Széchenyi-térre néző két szoba ^lt a toldalék. Három tanterem a Széchenyi-térre nézett. Ez az épület épen nem felelt meg a követelményeknek és csakis a város szorult helyzete miatt — a mint azt a következmény vajmi hamar megmutatta — kellett a főgymnasiumot ott elhelyezni. A legnagyobb két terem területe 69'40 m.

2, két tanteremmé 63 m

2, megint kettőé 56 m

2, egyé 60 m

2 míg a VII. és VIII. oszt. csak 36 m

2 volt. A főgymnasium első éveiben a tanulók száma oly csekély volt, hogy kényelmesen elfértek ; de a mint a hat!) Protocollum Res. 1847. 2) Városi lt. 1847. júl. 7. ülés.