Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1895

23 Az egylet számadásaival igen sok baja volt ; a főigazgató ismételve sürgette, de nem tudta hiteles számlákkal felszerelt számadását megkapni. Pedig fontos dolog volt a társulat pénzének kellő megőrzése, mert azon pénz, melyet a gazdag tagok — különösen az előkelő állású férfiak — a társulat pénztárába befizettek, a szegény és beteg tanulók segélyezésére fordíttatott.

1) S midőn látta a főigazgató, hogy a praeses bőven költekezik, kötelességévé tették az igazgatónak, hogy utána nézzen, hogy csak oly dolgokat szerezhessen be, a melyek szükségesek. l) 1783-ban már elég szép összeg szerepelt mint fölösleg : 73 frt 83 kr. A boldogságos szűz ezen tisztelete mellett az ifjúság mindenkor előszeretettel szemelt ki magának példányképeket, a kiknek életéhez, tetteihez iparkodott szabni életét. Egyházunk dicső szentjei, és pedig különösen azok, kik hasonló körülmények közt tölték életöket, kik koruknál fogva közelebb- esnek az ifjúsághoz, természetszerűleg a legnagyobb vonzó erőt gyakorolták mindenkor az ifjúságra. Szt. Alajos, a szent életű ifjú, tisztelete főkép a jezsuita iskolákban s utóbb általánosan minden iskolaban elterjedt s ő lett az ifjúság pártfogója. Az ő ünnepét jun. 21-én a legnagyobb fénynyel ülték meg. A humanisták pártfogója : Szt. Katalin volt. Az esztergomi gymnasiumban ünnepöket megelőző délután az ifjűság énekszóval vonult a templomba; hat pirosba öltözött tanuló ment elől, kezökben égő fáklyával, a tanárok és igazgató követték őket az egész város legnagyobb örömére. Másnap megint a legszebb rendben vonultak a templomba s Szt. Alajos napján a három alső osztály, Szt. Katalin napján a humanisták, a hívők legnagyobb épülésére az Úr asztalához járultak. Meg is jegyzi az igazgató, hogy az ifjúság szép viselete jobban fénylett, mint a kezökben égő gyertya. Az egész város künn volt ilyenkor az utczán, hogy gyönyörködjék édes magzatainak épületes viseletén, ájtatosságán. Sajnos, hogy Mária Terézia szép művének — az ifjúság vallásos nevelésének — bontogatására épen fia II. József vállalkozott. Sajátszerű tünemény ez az élénk felfogású és nagyratörő uralkodó. A vallással nem akar szakítani ; de mint a franczia felvilágosodottság hive a vallas dogmái között kénye-kedve szerint válogat, ötletszerüleg rendeleteket ad ki vallási dolgokra vonatkozólag. 1782-ben elrendelte, hogy az esküből, melyet a tanároknak is kell tenniök, kihagyandó az „immaculata virgo" említése. A kath. iskolákba járó egy-két másvallású tanuló kedveért eltiltja az egyház által rendelt imádságokat, hogy valahogy meg ne botránkozzanak, s azok miatt önkényesen az egyház jogait bitorolja. Csinált rationalisticus imákat, 3) melyeket bárki el1) Prot. 1780. máj. 13. 2) Prot. 1781. máj. 9. 3) Lásd a függelékben.