Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1894

10 felvilágosodás középpontjai voltak virágzásuk korában, hanem a keresztény nevelésnek oly példáit mutatták a világnak, nvelytől soha nem tért el teljesen. „Nincs ember Európában — mint dr. Neumann mondja — bármi bátran szól az egyház ellen, ki nem köszönné az egyháznak, hogy egyátalán szólni tud." A benczések voltak a nevelés terén a középkor jezsuitái. . . . Nagy monostoraik védbástyái voltak az erénynek, menedékhelyei az elnyomottaknak, a népnevelés középpontjai, a tudományok szabad hazája, az irodalom lelettára, az az ifjúság iskolái, a tanultak egyetemei, királyok kanczelláriái, papok képzőintézetei, földmívelés, kéziipar, zene, építő és festőművészet iskolái." Hasonlóan nyilatkozik Pauler Gyula is. „Minden kolostor abban az időben egy-egy oázis volt, a honnan a civilisatiónak és békés fejlődésnek példája messze környékre kihatott. Gazdasági intézetek, tudományos és szépművészeti akadémiák, iskolák, kórházak, szállók, kereskedelmi és iparos középpontok voltak, már t. i. olyanok, a milyenek abban a korban egyáltalában lehettek; s ha mindazok, a kik a kereszténység meghonosítása óta Európa minden részében kolostort kolostorra alapítottak, nem gondoltak is világi haszonra, hanem csak az Isten dicsőségére és bűneiknek bocsánatára : az embereknek, a társadalomnak ez által oly hasznot nyújtottak, minőnél nagyobbat akkor, más módon semmikép sem nyújthattak volna." Nem tehetem, hogy fel ne hozzam még egy hazánkfiának igazán szép nyilatkozatát, ki valóságos lelkesedéssel emlékszik olasz útjában Monte Casinóról, rendünk egyik ősi kolostoráról. 2) „De ime közeledünk már a tudományok egyik legnagyobb állomásához, Monte-Casinóhoz. Úgy áll ott fönn a hegy magasán ez a hatalmas kolostor, akár egy megdönthetetlen dogma a legerősebb meggyőződés tudatában s azzal a biztonsággal tekint le a völgybe, mely csak a hitelvek privilégiuma. Mintha mondaná én győzhetetlen vagyok. S valóban az, mert két nagy erőssége van : a hit és tudomány. A hit, Szent Benedek hite építette s a tudomány, a benczések tudománya tartja fönn. Ez a benczéseknek Subiaco után legrégibb klastroma, melyet maga a szent rendalapító, a ki spiritu justorum omnium plenus fuit, építtetett, hogy mentsvára legyen a tudásnak s a hasznos munkásságnak. ... Ez a rend megnemesítette a munkát, uralkodóvá tette a kötelességet s trónra ültette a tisztes ipart kolostoraiban. ... A tudományok történetében előkelő helyök — talán épen proscenium-páholyuk — van a benczéseknek, kik sohse gondoltak kizárólag a maguk és rendjök gazdagodására, de mindenkor a tudományéra, a melynek mívelése nekik rendi kötelesség, kedves időtöltés és szent gyakorlat volt." A kath. iskolák jobbára Szt. Benedek rendjének kezén voltak. Iskoláik nagy hirnek örvendettek. Beda Venerabilis, az angol történetírás atyja^ Alkuin, Nagy Károly tanácsosa és barátja, Radbertus, Rhabanus Maurus, Ludger !) Pauler Gy. : A magyar nemzet története az Árpádok alatt I. k. 60. 1. 2) Milkó Izidor Ország-világ 1894. 866 1.