Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1892

ü hogy bennök is még mindig kelta-fajt kell tekintenünk. És bármily nagy volt vitézségük és ügyességük, ahhoz mégis kevés volt, hogy a rómaiak hadi művészetének és szerencséjének ellenállhattak volna. Pannónia római meghódításának legrészletesebb leirását a görögül iró D i o C a s s i u s')-nál találjuk. Csakhogy ő A u g u s t u snak legnagyobb lépését, hogy a karni Alpokon keresztül Pannoniába hozta át a római hódítást, nem tulajdonítja nagyobb eszmének, mint annak, hogy a katonák meg ne unják magukat s idegen földön táplálhassa őket.

2) Az ugyan igaz, hogy a pannon népek nem vétettek többet Róma ellen, mint annak idején Gallia vagy Brittannia; de azért Augustusnak nem egy inditó oka volt arra, hogy Pannoniát a római birodalomba bekebelezze. Tudjuk, hogy ezen pannóniai hadjárat, melyben maga Augustus személyesen vezette a rohamot és megsebesült, még az actiumi ütközet előtt történt. Kr. e. 34. évben épen Siciliába indult, hogy Egyptomba vonuljon rendet csinálni, midőn ott azt a hirt veszi, hogy Italiát Pannoniától elválasztó havasok lakói, a salassok, tauriskok, liburnok és japydok lázadásra használják lel távollétét. Inkább felhagyott az egyptomi hadjárattal csakhogy az alpesi barbárokat megleczkéztesse. Ezen indokolt hadjáratból tért át a lázadó kelta-illyr népfajjal rokon pannonoknak ok nélküli megtámadására. A császár sietsége ez esetben nagyon feltűnő s azért egy kétségtelenül régóta táplált tervének megvalósítását kell ebben tekintenünk. Augustus majdnem egész férfi és agg korát, életének negyvenhárom esztendejét foglalkoztatta ezen legjelentékenyebb hódítása. Pannóniának ezen meghódítása Kr. e. 34-től — Kr. u. 9-ig terjedett. A mihez a bölcs Augustus mindjárt eleve oly hévvel hozzálátott, a mit oly nagy áldozatok árán igyekezett megtartani, nem lehetett oly vállalat, melyen csak katonásdit akart volna játszani. Mint mindenben, abban is utánozta nagynevű elődét Caesart, hogy a mint az Galliában viselt dolgait egy naplószerű könyvbe foglalta, úgy ő is megirta Pannónia meghódításának történetét.

3) Midőn a rómaiak Pan non iába törtek csekély ellenállásra találtak, de már Kr. u. 6—8-ik cvben a pannon bennlakók, a bójok vezére Pinnetus alatt nagy lázadást szerveztek. És habár a rómaiak megfékezték őket, ki nem irtották tökéletesen. l) Dio Cassius 49. k. 36. fej. s) Comment, de bello Gall. h. I. 3) Salamon „Budapest Története" I. k.