Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1892

26 nusitja. 1) — Minden papi hivatal között a legkiválóbb a Flamen Dialisé, (mert sok önmegtartóztatással járt.) L. Merula erőszakos halála óta 70 éven tul be­töltetlen maradt, ugy hogy Augustusnak azt egészen újra kellett szerveznie. Szóval ezen a téren is az általános zavarodás és a törvényes állapotok bomladozásának oly jelenségét látjuk, hogy már ezen szempontból is a mo­narchiának elfogadása nagyon kívánatos vala. Hogy ez a mythologiai világ nézet mennyire át ment az élet szokásaiba, arról Helbig-) tanulmánya Herculanum és Pomei festményeiről eléggé tanús­kodik. Az 1968 festmény közöl, a melyeket leirt, több mint 1400 egy vagy más módon kapcsolatban áll a mythologiával ; vagyis az istenek kalandjait és a hős kor legendáit ábrázolja. Bizonyítja e szám, mily jelentékeny helyet fog­laltak el az első század alatt, mindenkinek életében a múltnak vallási emlékei. Homertől kezdve a neoplatonikusokig fel tudott ölteni minden formát, majd bohókás, mindig költői a művészetnek módot nyújtott legkülönbözők esz­méiknek kifejezésére. Azon időben, a melylyel foglalkozunk szokásos termé­kenységével meghajlott az élvezeteket kedvelő, boldog társadalom szeszélyei előtt. Nem ismert más czélt az életnek vidám eltöltésén kivül és szerette ön­magát ábrázolni isteneinek képében és eszményesiteni gyönyöreit azáltal, hogy az olymp lakóinak kölcsönzi át. Az egyház atyáinak igazuk van tehát, midőn megjegyzik, hogy a myt­hológiának az adott oly sok hivet akkor, hogy az egész világot megragadta bölcsőjében, tehát mély meggyőződéssel mondhatta Tertuliean önmagáról is „Omnezi idoloralatria obstetrice nascimur." A pompei festmények sokasága fogalmat nyújt nekünk a nehézségekről, melyeket le kellett küzdenie a ke­reszténységnek ; csakhogy ez kevésbbé komolylyá tehette ez akadályt feltün­tetvén, hogy mi lett e mythológiából ; hogy nem egyébb immár mint az er­kölcstelenség iskolája. Boissier igazat ad azon egyház atyáknak, kik szerint az isteneknek tulajdonított kalandok nem egyebek, mint az ember legszégyen­letesebb szenvedélyeinek magasztalása. Más vonzó erőt fogunk találni azonban Pompei festményeiben, ha meggondoljuk hogy egy egész korszaknak képét adják és annak megértésében segítségünkre vannak. 3) A negyedik és utolsó korszak a császároké, a kik közöl Augustus vallási ügyekben is az állami kormányzat alapelveit állapította meg utódjai számára. Így egyik főtörekvése volt az istentiszteletnek helyreállítása, a mennyiben mindenfelé ujjá építtette az elhanyagolt templomokat, sok ujat épített, régi szertartásokat visszaállított, a sibyliai könyveket és naptárt újra rendezte, végre a papok számát, méltóságát és jövedelmét gyarapította, különösen azóta, Cic. Ce divn. II. 24, 51. 2) Untersungen über die Campandische Wandmalerei 3) Ezen tanulságos szempont vezetett engem is Pompeibe és még in recenti memoria vannak nálam azon benyomások, metyeket a feltárt város romjai között csak m'nap szereztem és jelen tanulmányomnál felhasználtam.

Next

/
Thumbnails
Contents