Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1892

21 Tul vagyunk azon a nézeten, hogy minden germán nép benyomulásában a római állam rend fölforgatását lássuk. Jól mondják Wiertershein — Dahn,') hogy kevés kivétellel rendszerint ki voltak elégítve a vándor barbár népek, ha a római umperiumban letelepedésre földet kaptak. Nem is szakadt meg soha, még alvidékeinken sem, a lakosság folytonossága; fönmaradt a monda gyér fonala is későbbi időkre és midőn Cattiodorus, midőn Jordanes szerkesztik az ő histáriáikat, saját vallomásuk szerint a góth és rokon népek hős dalaiból szedték össze históriájuk java részét. Az ő elbeszéléseiből azt is látjuk, hogy vidékeinken a legzordabb időkben is volt bizonyos államadósság és állami rend — anynyira, hogy elterjedhetett Dunántúl Dunáninnen a keresztény vallás. 11. A római mythológia rövid története. A római vallás tör^melmét a következő korszakokra oszthatjuk.-) Az első korszak az, melyben a római állam kezdetével az itáliai cultusnak alapját vetették, és pedig a római állam ismeretes keletkezése értelmében két különböző elemet különböztetünk meg ; egy latin és egy sabin istentiszteleti módot. A latin az úgynevezett arcad-Euander által van képviselve, mely tulajdonképen a latin Faunus. Ezen korban a törvényhozás Romulus nevével van összefüggésben ; a sabin elem Titus Tatius és Numa Pompilius. Ha a Palatiumnak istentiszteletét tekintetbe vesszük, a midőn Euander helyet foglal és Romulus megalapítja a várost, akkor ebben még világosan felismerhetjük az italiai törzsek ősi és elemi jellegét. Ez a pásztorok és földmivelők élete, a kik Faunus Lupercust és a Faunát, a pásztorok istennőjét Palest a Ceresnek megfelelő Dea Diat az arany kor Saturnusat és mellette a jóságos Geát tisztelik. Azért tartották a rómaiak városuk alapitóinak a pásztorokat. Sőt maga a palatinusi Marst az erdei vad életnek és a tavasznak ó-itáliai istene gyanánt ismerték el és az Ara maximanak Herailese a bőségnek, termékenységnek és áldásnak harczias Geniusa, mintegy sötét alvilágnak győzelmes leigázója foglalt helyet a Palatínus tövénél és ezentúl ott dőzsölt legszívesebben a rómaiakkal. — A Jupiter Stator és Jupiter Ferétrius tiszteletének alapítása is harczi sikerekre, de nem politikai önállóságra ') Wietersheim Dahn; Geschichte der Völkerwanderung 2. kiadás Leipzig 198. Einleitung 3. s. k. II. „ Die Ursachen der Völkerwanderung és több más helyeken. 2) Preller után.