Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1892

19 képen megtörte. A római birodalmat négy külön fejedelem között osztotta fel. Noricum, Pannónia és az egyéb illyricumi tartományok G a 1 e r i u s Valerius n a k jutottak. G a 1 e r i u s uralmát azzal kezdé, hogy a Rába, Duna és Dráva között majdnem szigetet képező földet szabályozta, a P e i s o (Balaton tavát) lecsapoltatta és ezen őserdőségek miatt még csak most hozzáférhetővé tett földet felesége után Valeria név alatt uj tartománynyá tette, melynek főhelye az ős idők óta virágzó Aquincum lőn.') A háborúk, melyek azelőtt mégis csak bizonyos megszakításokkal folytak, úgy látszik rendes állapottá váltak és most a birodalom önállósága még sokkal inkább függött a határvédelem erősségétől. A sarmatokkal II. Constantius alatt szerencsésen folytak a harczok, mennyiben a saját földükön épült római erődök'a harczoló légiót segítették. A barbárok ekkor hajlandóknak látszottak a békére és a birodalomba való felvételt kívánták. A császár tehát elment a tartományba s megengedte, hogy a barbárok nágyrésze átmenjen a Dunán. 359-ben Constantius ellen Julianus sietett dunai hajókon Germaniából Pannoniába. Laureacumnál (Lorch) indult el és 14 napi hajózás után Bononiánál partra szállván, Syrmiumban (Mitrovitz) valamennyi pannon légiót öszegyüjtött és Constantiuson 361-ben győzedelmeskedett. Ezután a barbárok ellen fordult, de közbejövén halála, a quadok ismét veszélyeztették a határokat. Valentin ianus (kitől az utolsó császári feliratos emléket birjuk) folytatta a háborút, szerencsével vitte és ellenséges földön épitett uj várak által egy ideig féken tudta tartani a quadokat. De kevéssel utóbb a várak épitése és királyuknak álnok meggyilkoltatása uj támadásokra izgatá őket, és vad pusztításuknak áldozata lőn Carnuntum (Petronell) előkelő felső pannóniai város, mely ezután sohasem birta többé régi fényét visszanyerni. Valentinianus ugyan ekkor nem volt Pannoniában, de visszatért 375-ben, a pusztán álló Carnuntumban 3 hónapot töltött nagy seregek fölfegyverkezése végett és előre küldött egyes portyázó csapatokat, hogy a quadok földét pusztítsák, ő maga pedig Aquincum felé indult, majd innen Bregetióba ért, hol a quadok követeihez intézett haragos beszéd miatt szélütés érte és ugyanazon év nov. 17-én hirtelen meghalt. Ugyanazon 375. évben volt az a nagy gót háború, mely a a nyugati gótoknak Pannoniába való letelepedésével végződött;-) 1) Kenner Pannónia Noricum 61. lap. s) Aschbach Geschichte der Westgothen 60 lap. — Wiltensheim „der Geschichte der Volkerwanderung'

4 III. kötet. 2*