Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1892

15 minez év óta elhagyott táborába visszahelyezte,') melyben az a város végleg megmaradt. A legio részvétét a parth háborúban egy fölirat is fen tartotta; a „legvőzhetlen császár üdvére és szerencsés visszajötte miatt ugyanazon legio tribunusainak egyike a katonaság isteneinek és a hely geniusának „ara votivá"-t szentelt. A 169-ik év tavaszán, a barbarok az eddiginél még nagyobb erővel támadták meg a birodalmi határt. Még az évben jött Marcus Aurelius

2) 170 és 17l-ben az ellenségeket visszaszorította, a következő években (172,—174.) egyenként, előbb a markomannokon, azután pedig a quadokon győzedelmeskedvén, azokkal békét kötött és utoljára a jazygok ellen fordult, hogy egyszer s mindenkorra tönkre tegye. A jazyg nép azért volt a legfélelmesebb, mert az egész háború folyamában idegen, góth törzsbeli népekkel szövetkezett vala. E hadjárat egy nagy csatában lelte végét. Midőn t. i. az egyesült ellenségek 175-ben januárius vagy februárius havában a Dunán áttörtek, döntő csatára került az ügy, melyben a rómaiak győztek, a futó ellenséget a jégre követték, a hol ez visszafordulván, a rómaiaktól újra megveretett. Ez esemény folytán vette föl a császár a „sarmaticus" czimet. A hadjárat folyama alatt a quad törzs a békét megtörte és a jazygokat segítette volt ; most a quadok újra bocsánatért esedeztek és alávetették magukat, hasonlókép a markomannok is. E népnek megadta a császár a békét, hogy a jazygok elleni élet-halál harezban annál nagyobb erőt fejthessen ki. 176-ban azonban keleten történt lázadásról értesülvén, velők is békére lépett

3), melynek emlékére a senatus egy „CLEMENTIA AUGUSTI" köriratu érmet veretett. A békében a jazygoktól megtagadtatott a hajózási jog; a foglyokat szabadon kellett bocsátaniok ; továbbá a nyolez ezernyi csapatot kellett a római sereghez állitaniok; végre a Dunától 76 római mértföldnyire (= 2 német m.) visszavonulniok. Hogy szomszédjaikkal ne közlekedjenek : a quadokkal közös vásárok megtartásától egyáltalában, a quadok földére való átlépéstől eskü letétele mellett eltiltattak. Egyes kisebb törzsek a Dunán innen és egyéb római tartományokban földeket kaptak és gyorsan egybeolvadtak a rómaiakkal. 1) Megjegyzendő, hogy Marcus Aurelius Pannoniában irta meg bölcseleti munkáját. R. 2) U. o., i. h. 45. s. k. 11. 3) Dio Cass. LXXI. 16.