Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1891

15 mint e bizottság ülnöke 1704 ójta rendesen Budán tartózkodik s nejére bizta a gazdaság vezetését Esztergommegye nemessége tehát az 1690-ben megtörtént átmeneti intézkedések után 1691-ben szervezkedik alkotmányosan. Az újra alakuló megye területe nem felelt ugyan meg régibb területének, de teljesen megfelel mai területének, ama kivétellel mégis, hogy Lábatlan és Piszke Komárommegyéhez tartozott; Pilismegye egy része azonban Esztergomhoz csatoltatott. Mert az Esztergom tőszomszédságában fekvő Zamárd, Ákos palotája és Bajon helység Zsigmond idejében Pilismegye részei voltak.

1) Választás utján Konkoly László lesz a megye első, Sándor Imre pedig másodalispánja

2) az 1691 január 17-én Bucsun tartott tisztválasztó közgyűlésen ; egyidejűleg Pathó Ferencz szolgabiróvá, Kapuváry György, Jósa István, Kocsy György pedig esküiteknek választattak; a hivatalos esküt mindnyájan letették. 1692. decz. 12-én Sinka Györgyöt választották másik szolgabíróvá ; Pathó Ferencz ugy látszik egyúttal pénztáros is volt. Mert (a jegyzőkönyv hiányos) ennek 1697-ben kelt utólagos számadása szerint a kivetett portiók czimén a megye adóbevétele 1691 és 1692-ben 3053 frt; kiadása ellenben 3090 frt 9 kr. Pathó tehát a 37 frt 9 kr. kiadási többlet megtérítését kéri a vármegyétől. Az adót részben Pathó, részben pedig (a káptalan falvairól) Mérey Mihály kanonok és kápt. praefectus szedte be. A megyei pénztáros Schvveidler, a budai hadbiztos kezébe szolgáltatta át a befolyt összeget ; adó nemfizetése esetében katonai végrehajtás várt a lakosságra.

3) Ez idő szerint Bátorkeszi volt a megye legnépesebb faluja; mert egymaga 1112 frttal járult a fenti adóösszeghez. A vármegye hatásköre ez időben jóval nagyobb volt. Megfelelő törvények hiányában szabályrendeleteket alkotott (épugy a kir. város is). Az igazságszolgáltatás és közigazgatás ez idő szerint még nem volt elválasztva ; azonban a népoktatás, közegészségügy s általában a kulturélet terén a megyének nem volt hatásköre, vagy legalább nem fogta fel a teendőket. A megyei élet súlypontja annak politikai szereplésében rejlett; m«rt a bécsi kormány túlkapásai és önkényes közegeivel szemben a megye védelmezte az alkotmányt s a legfontosabb országos ügyekben is intézkedett, mint ez időben egyetlen — törvényesen szervezett hatalom. Széchényi György (1685—1695), Kollonich Lipót (1695—1707), Keresztély Ágost^szász herczeg (1707—1721) mint Esztergommegye örökös főispánjai

4) ') A Pilismegyében fekvő Zamárd, Urkut, Bajon (plébánia-templommal) és Ákospalola összefüggő határa Szt.-Györgymező területével volt határos délkeletről. (Esztergom kir. városi titkos ltár. 1702. év 25. sz. A káptalan es érseki birtokterület metalis bejárása.) II. István (1252) Urkut és ül. János érsek (1396-ban) Zamárd, Bajon (részbirtok) és Ákospalota pilismegyei falvakat adományozza a káptalannak. Pilism. határa tehát közvetlen Esztergom alá terjedett.(F.Gy.C. D. X. II. 345.1.) Délnyugati határa is sokáig nélkülözte az állandóság jellegét legalább a XVII. századot megelőző századokban. Csév pl. 1472. és 1525-ben még Pilismegyéhez tartozik stb. *) Esztergomm. ltár. Prothocollum C. Strig. ab anno 1696—1702. p. 17. s) Esztergomm. ltár. Th. C. L. M. fasc. 7, nr. 18. *) Az érsekek 1270 óta Esztergommegye örökös főispánjai. Mon. Eccl. Strig. I. 133.