Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1890

7 ken, mely a >hadak útjába esett. A török leginkább a ferenczieket tűrte meg ; ugylátszik nyitrai és érsekújvári zárdájuk tagjai pótolják némileg a lelkészkedő papság hiányát.

1) 1663-ban midőn a török Nyitrát és Érsekújvárt elfoglalta, a ferenczieket a török kiszállásolja ugyan kolostorukból, de külömben megtűri őket. Ezen évre vonatkozólag olvassuk a Mária-tartománybeli ferencziek történetében : a török hadsereg nyomában mint annak elválhatlan kisérői jelentek meg mindenütt a prot. lelkészek, hogy a pénzzel megvesztegetett törökök által megöletvén vagy elűzetvén a kath. papokat, pásztor nélkül maradt hiveiket megnyerjék a reformatio tanainak. A 13 nyitrai barát tehát engedélyt kér az újvári pasától, hogy Újvár vidékén alamizsnát gyüjthessenek ; mert ezen ürügy alatt szabadon felkereshették a katholikusokat, kiszolgáltathatták a szentségeket, oktathatták a hit elemeiben és megerősíthették őket hitökben — az eretnekség terjedésével szemben.

2) 1683-ban az Esztergom felszabadítására siető lengyelek levágták az oltáriszentséggel körmenetileg eléjök vonuló bényi lelkészt és hiveit.

3) A török uralom idejében vagy a hadak zsarolásai miatt elpusztult és üresen álló falvakat újra fel kellett építeni és betelepíteni ; a jobbadán romokban heverő templomokat is újra kellett felépíteni, felszerelni ; az iskolaház, lelkészlakás is vagy hiányzik vagy rozzant állapotuk miatt hasznavehetetleneknek bizonyulnak. Maga a kir. város is 1683-ban teljesen leégett. Ily körülmények között első törekvés vala, kielégíteni a parancsoló szükség felmerülő igényeit. Megyeszerte sokszor csak sározott fonáskeritésből, vályogból építik nemcsak a lelkészlakot, iskolát, hanem még a templomokat is. Hiányzik az alkotásokhoz olyannyira szükséges nyugodtabb idők derűje ; mert a felszabadító török háború tovább folyt egész 1699-ig. E háború terhei, az aránylag nagy adók (katonai portiók), a fel-alá költöző vagy téli szállásokra beosztott katonaság ellátási terhe és garázda kihágásai, a sok ingyenes közmunka, hadi fuvarozások stb. megannyi akadályai valának az anyagi jobb lét lehetőségének. De nemcsak e terhek nehezednek súlyosan a jobbágy és zsellér vállaira ; terményei után tizedet kellett adnia az egyháznak, kilenczedet a földes urnák, kinek irányában még ezen fölül is különféle szolgalmakkal (robot stb.) tarto*) Fraknói : Pázmány P. II. k. 398 1. 2) A török e magyar nyelven kelt engedélylevelét 1. Brevis História Conv. Ord. S. Franc. Seraph. S. Mariae. 1869. p. 72. 3) Szobieszki, a lengyel király hadai vigyázatlanul, mert kellő kémcsapatok előre bocsátása nélkül jöttek Komárom felől Párkány felé ; mögöttük 2 órányi távolban pedig Loth. Károly serege. Az Istenhegy alatt táborozó török sereg (30,000 ember) fedett állásából hirtelen támadást intézett a gyanútlan előrehaladó lengyelekre, ügy hogy Szobieszki élete is veszedelemben forgott s vagy 2000 emberét elvesztette. A vidék népe a török, tatár és a nógrádi hegyek közt táborozó Tökölyi-féle hadak elől ugylátszik a kéméndi és bényi sánczok közé menekedett. A kudarczuk miatt felbőszült lengyelek reájuk törtek s mert a párkányi török seregről előre nem tudósították őket, dühökben iszonyú mészárlást vittek véghez az odamenekült szegény nép között. A lelkész azt hitte, hogy, ha a szentséggel megy a kath. lengyelek elé, megengeszteli őket ; de könyörületre nem talált. Bél M. Descriptio Comit. Strig. p. 168. Eszterg. városi könyvtár.