Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1888

9 kelő nap elöl. E természeti jelenség szemlélése vezethette az őskor embereit az Orion mythos kitalálására. E szerint Eos, a hajnal istennője, megszerette Oriont, a szép. deli vadászt; de a többi istenek megirigyelték boldogságukat s Artemis megölte nyilaival az ifjút, a kit halála után a csillagok közé helyeztek az istenek (5, 121). Az egyszerű megnevezés helyett a költő gyakran a o&ú'og 'Qqíun'og körülírást használja vagy vonatkozással a vr.dász erős, izmos alakjára, vagy tán azért, mert a nyári napfordulat után való felkelte rendesen zivatarokkal és esőzésekkel van összekötve. Orionnal, a vadászszal szemben van a Nagymedve, a melyről épen azért azt mondja a költő, hogy Oriont lesi vigyázva (5, 273). 6. Az Oriont követi a Sirios, a mely máskép Orion kutyájának (xviov '

QçUovog) is neveztetik. Ennek feltüntével kezdődik az o7T<'W

(-nak nevezett időszak, a mely megfelel a mi kánikulánknak és az ősz első szakának ; innen van ennek a csillagnak harmadik neve: uOxi]n oniooii'óg. Minthogy a kánikulai forró napok, melyek perzselő melegökkel annyira megviselik a növényzetet, épen a Sirios felkeltével kezdődnek: nem csodálhatjuk, hogy a Sirios föltüntét a hom. kor emberei rossz jelnek (xctxov oijiia) tekintették. Egyébként ez is az Okeanosból kel föl s ebbe száll ismét le megfürödni, hogy aztan annál nagyobb fénynyel tűnjék föl ismét (V, 4). 7. A Pleiádok (al TJÁrfiáő^g) elnevezés alatt érti a költő a déli éggömbön a bika-csillagképben lévő hét csillagot, melyet a magyar nép Fiastyúk néven ismer. Majusban tűnnek föl és novemberben válnak ismét láthatatlanná; igy tehát az égen való időzésök összeesik a hajózás idejével, ahonnan sokan nevöket is származtatják (nXeït' — hajózni). Mikor Odysseus Ogygia szigetéről hazafelé hajózik, a Pleiadok voltak egyik irányadó tájékoztatói (5, 271). 8. Megemlitendök végre a Hyadok («« ' Yáóeg), melyek szintén a bikacsillagképhez tartoznak és ugyancsak hét csillagból állanak. A Pleiadoknál valamivel későbben kelnek föl és nyugosznak le s felkeltökkel esik össze az esős időszak beállása. Innen származtatja a népetymologia elnevezésöket is (retr-esik). A Pleiadokkal együtt ezeket is kiverte Hephaistos Achilleus pajzsán (XVIII, 486). Ezen elősorolt csillagok azok csupán, a melyek a hom. eposokban névszeri nt is megemlittetnek. A napnak a föld körül való látszólagos mozgása, a mi valóságban nem más, mint a földnek sajat tengelye körül való megfordulása, hozza létre a napot; a földnek a napkörül való mozgása pedig okozója az évszakoknak és e palyanak egyszeri teljes befutására szükséges napok összege adja az esztendőt. A nap (dies) és az év képezik az időszámításnak alapját, a melyről tehát az égi testek ismertetésével kapcsolatban helyén van röviden megemlékezni. A napnak liatáfozott egységekre, órákra való fölosztása a hom. eposokban teljesen ismeretlen s az időmeghatározás csak egész átalánosságban