Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1884

23 továbbá a „receptus terra Neptunus" kifejezés erre épen nem illik, minthogy tulajdonképen nem is nevezhető kikötőnek. A másik nézet szerint Horatius szavai az ostiai kikötőre vonatkoznak, melynek épitését Caesar kezdette meg és Augustus, a ki örökbe fogadó atyja közhasznú vállalatait szent örökségkép tekintette, folytatta azt. E mellet bizonyít Plutarchos is, a ki Caesar életrajzában (58. fej.) elmondja a nagyszerű terveket, a melyekkel Caesar részint Romát a kereskedelemnek hozzáférhetőbbé akarta tenni, részint pedig a pontiai mocsárokat, a melyeknek területén Mucianus nyilatkozata szerint 23 város férhetett el, akarta kiszárítani és termékeny földekké tenni. Ezen értesítés felel meg legjobban Horatius állításának. Itt is hármas tervről van szó, a melyet Róma környékén kelle végrehajtani. Mily akadályokba ütközött e terveknek végrehajtása, azt a másodikra vonatkozólag megtudhatjuk Quintilianus eme szavaiból : „Quum autem de hoc quaeritur, coniectura est, an Isthmus intercidi, an siccari palus Pomptina, an portus fieri Ostiae possit ?" (Inst. Or. III. 8, 16.). A pontiai mocsárok kiszárítását, amint Suetonius (Vit. Caes. c. 44.) mondja, már Caesar megkezdte, Augustus folytatta, de be nem fejezte; mert még Plinius is ugy szól a tervről, mint megoldandó kérdésről (H. N. XXV. 4, 90). Theodorich gót király uralma alatt valahogy elkészült, azonban az V. század óta ismét pusztulásnak indult ; míg végre VI. Pius pápának nagy erőfeszítéssel (1768—1788) sikerült végrehajtani azt, mire a hatalmas császárok hiába pazarolták a rendkívüli áldozatokat. A harmadik nagyszerű vállalat volt a Tiberis szabályozása, a mit az tett szükségessé, hogy Rómában Augustus uralkodása alatt sok árvíz volt, a melyek nagy károkat okoztak; ezen kívül a torkolatnak folytonosan fokozódó elhomokosodása miatt a közlekedés a folyón nagyon nehézzé és veszedelmessé vált. Erre vonatkozólag Suetonius Octavianus életr. 30. c. így ír : „Ad coercendas inundationes alveum Tiberis laxavit ac repurgavit completum olim ruderibus et aedificiorum prolationibus coarctatum". Augustus egyszersmind folyami rendőrséget is szervezett curatores alvei et riparum néven, a miről több felirat is tanúskodik; az első felügyelők igy jelöltetnek: curatores, qui primi fuerunt. Hor. szavai csak ezen munkálatokra vonatkozhatnak ; ámbár ő mederváltóztatásról is beszél, a mi azonban Caesarnak volt a terve, aki a Tiberis és Anio folyókat új mederben szándékozott a terracinumi öbölbe vezetni, hogy így a pontiai mocsárok vizét is lecsapolja. Miként eme nagy művek, ugy enyésznek el a szók, és ujak lépnek hely ökbe, ha a nyelvszokás szentesíti azokat; és épen azért, ha valaki a feledésbe ment régi jó szavakat feléleszti, újra tetszeni fognak ; mint Quintilianus ís mondja : „Verba a vetustate repetita afferunt orationi maiestatem aliquam non sine delectatione ; nam et auctoritatem antiquitatis habent et quia intermissa sunt, gratiam novitati similem parant." I. 6, 44. Miután a nyelv kezelésére vonatkozó szabalyokat elmondotta, áttér a