Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1884

20 lesz uj, a kötényes Cethegusoktól még 7iem hallott szavakat alkotni, s megadják e szabadságot annak, ki okkal-móddal él vele. S az uj, csak imént alkotott, szavak tetszésre fog7iak találni, különösen ha csekély változtatással görög forrásból erednek. Mert hiszen miért tagadnák meg a rómaiak Vergilius- s Variustól azt, a mit Caecilius- és Plautusnak megengedtek ? Miért irigykednének tehát rám, ha én egy-két szót alkotok, mikor Cato és Emiius nyelve is gazdagította a hazai szókincset és a dolgokat uj nevekkel jelölte meg ? Szabad volt és szabad lesz mindig jelenkori bélyeggel ellátott szót forgalomba hozni

u. (46—5g.) A költő itt először is azon újításról szól, melyet a szokatlan szóösszetétel létesít. A 46-ik versben az általános szabály van, a 47-ikben pedig a különöset csatolja hozzá. Badius nézete szerint, a melyet Hurd bővebben kifejt, Hor. először azt az elvet állitja fel, hogy sok uj színezetű szót lehet készíteni, a melyek t. i. az újság ingerével hatnak, ha a régieket uj összeköttetésben használjuk, más viszonyba állítjuk : ha a tárgyas igét tárgyatlanul, vagy a szenvedőt sajátságos módon használjuk, vagy a mellékneveket igehatározók gyanánt stb. Mindezekre részint ebben a levélben, részint egyéb költeményeiben, maga ád példát: potenter (=pro potentia) 40, debemur 63, impariter iunctis 75, salutor 87, delitigat 94, adsunt vultus 101, traxit vagus 215, concordia discors Ep. I. 12, 19. male laxus calceus Sat. I. 3, 31. validus male filius Sat. II. 5, 45, stb; sőt maga az itt előforduló iunctura is ilyen szokatlan vonatkozásban használt szó; u. i. az ezen kivül még csak egyszer található Horátiusnál, s pedig ezen levél 242-ik versében. Persius szintén használja e szót, midőn idevonatkozólag igy szól: Verba togae seq ueris, iunctura callidus acri. Sat. V. 14. Hurd idevágó fejtegetését igy fejezi be: „A költő azt akarja mondani : új szavak alkotása helyett inkább ajánlom a nyelvnek olyatén ügyes kezelését, hogy a régi szavakból újalakú összetételek jöjenek létre". (67. 1.) S valóban e tekintetben szükséges is volt a költőket buzdítani ; mert ha volt is a latin nyelvben néhány szerencsésen alkotott összetétel, ezek nem igen mentek át a közhasználatba. Altalán véve azt lehet mondani, hogy a római irók nem igen használták fel nyelvüknek a szóösszetételre való oly alkalmas voltát, mint a minőt a suovetaurilia (ünnep, melyen sus, ovis és taurus áldoztatott föl) mutat. Horatiusnak ilynemű alkotásai ; centimanus, tauriformis stb. De hogy ha szükséges a tudományok és művészetek haladtával okvetetlenül előálló új fogalmakra szavakat alkotni: Horatius megengedi, hogy alkossanak oly szavakat is, a melyek az ősök előtt ismeretlenek voltak, csak okkal-móddal (pudenter), azaz a nyelv geniusának megfelelőleg történjék az. Mindenesetre figyelemre méltó dolog, midőn Roma egyik legünnepeltebb költője ily hathatós módon ajánlja az úgynevezett neologiszmust, a mely minden nyelvben, mint a fejlődés szükségszerű követelménye, beállott ; de nem is lehet jogosultságát tagadni, ha az a nyelv saját törvényeit alkal-