Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1884

37 nak berendezésére és díszítésére a tudomány és művészet eredményeinek felhasználásával Agatarchos és Polygnotos Aeschylos és Sophokles korában eszközöltek. Helyes átmenetül szolgálnak azonban a mondottak a tisztán görög eredetű szatyrjátékokra, a melyeknek keletkezését és szabályait adja a következőkben : „A ki szomorújátékkal hitvány bakért versenyze, csakhamar a meztelen és műveletlen szatyrokat is a színpadra hozta és a szomorújáték méltóságának megőrzésével nyers tréfákat kezdett űzni; mivel ily csábító szerekkel és kellemes újdonságokkal kelle lebilincselni a nézőt, a ki áldozattétel és iddogálás után minden törvény alól felmentettnek gondolá magát. Azonban ugy sikerül csak a gúnyolódó és nyelves szatyrokat megkedveltetni és a komolyt tréfával vegyíteni, hogy, ha valamely isten, vagy hérosz kerül a színpadra, kit az imént arany és bibordiszben láttunk, pórias beszéde által ne szállj cm le az alacsony kunyhókba, vagy az alantjárást kerülni óhajtván, ne kapkodjon a felhőkbe és az üres légbe. A tragikai személyek, a kikhez nem illik az oktondi fecsegés, kissé szégyenkezve fognak az arcátlan szatyrok közt tartózkodni, épen ugy, mint az uri liölgy, kinek ünnepnapon táncohu kell. Szatyrdrámát irváti nem szeretnék, Pisok, éktelen és közönséges szavakkal élni, vagy a tragikai nyelvezettől oly annyira eltérni, hogy semmi különbség se legye?i, vájjon Davus szól-e vagy a szemtelen Pithias, a ki a rászedett Simotól a talentumot kicsalja, vagy az isteni növendék felügyelője és szolgája SilenusP Közönséges szókból irnék egész költeményt ugy, hogy mindenki képesnek tartaná magát arra, de ha megkisérlené aztán, sokat izzadna és mégis hasztalanul fáradna', oly nagy hatása van a kellő rendnek és szerkezetnek oly nagy tetszésben részesülhetnek még a közönséges életből vett kifejezések is. Az erdőkből szinre hozott Faunusok ne enyelegjenek, legalább az éti nézetem szerint, ifjakként gyengéd versekkel, mintha városban születtek volna és a forumon forgolódnának ; de ocsmány, gyalázó szavak se dűljenek szüntelenül szájukból: mert az ilyeneken megütközik az, a kinek van lova, ősei s vagyona, és nem mindent fogad kedvezően s koszorúz meg, a mit a pörkölt borsó és dió vevője megtapsol {220—250.) A szatyrdráma igen korán kifejlődött a görögöknél ; ugyanis midőn már a tragédia komoly és méltóságos alakot nyert s nem csupán Dyonysosra vonatkozó eseményeket tartalmazott a honnan a közmondás : ovôèv tiqoç Jióvvaot", akkor a színjátéknak ezen ujabb faját kezdték művelni. Még egy másik ok is befolyással volt a szatyrdrámáknak kifejlesztésére : a görög színdarabokat Sophokles előtt egybefüggő trilógiában adták elő ; szükséges volt tehát, hogy a hallgatóságnak a tragikai bonyodalmas szálak figyelmes szemléletében nagyon is komorrá vált hangulatát valami vidámító dolog