Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1884

26 neki jutott. De néha a vígjáték is magasabb hangon kezd szólani, s Chremes is néha magasztos nyelven szórja szidalmait és a tragediabeli Telephos és Peleus is többször köznapi nyelven mondják el keserveiket, mikor szegények és számkivetettek levéti, mellőzik a dagályos és fellengzős szavakat, ha panaszukkal a nézők szivét akarják megindítani.

u (86—g8). Horatius annak bizonyítására, hogy minden költői fajnak megvan a maga sajátságos stílusa és versalkata, a drámaköltészetböl hoz fel példákat; ezért hiszik némelyek azt, hogy már itt kezdi tárgyalni a dráma kellékeit. Valószínűleg oldalvágás van e szavakban a római dillettans költőkre, kik úgy a költő alakot, mint az előadás nyelvbeli színezését elhanyagolták. Hurd különösen Eunius „Telephus

u-ára lát vonatkozást itt; mert ennek sok helye Cicero szerint (Or. 55.) is egészen prózai volt. A felhozott példa, Thyestes lakomája, egyike a tragikusok által kedvelt tárgyaknak, alapja a következő : Atreus, Pelops és Hippodameia fia, testvérének, Thyestesnek, fiát öszszeaprította, megfőzte és feltálalta neki ; ez a gonosz tett aztán egyik oka lett a Pelopidák házára sulyosodó szakadatlan sorscsapásoknak, a melyek csak Orestesnek az Areopagos előtt történt ünnepies fölmentésével végződtek. Némely magyarázó azt állítja, hogy Várius „Thyestes" cimű darabjának bókol itt Horatius. Azonban az egyes műfajok határozott jellegök dacára is néha érintkeznek, p. o. a komédia és tragédia nagyban különböznek ugyan egymástól, s mégis néha a komédia szenvedélyesebb situatióiban a tragédia magaslatára emelkedik ; viszont ez is olykor a köznapi egyszerűségig ereszkedik le. Az elsőt igazolja Chremes, midőn haragosan dorgálja fiát a kéjhölggyel való viszonya miatt, a mint ezt Terentius Heautontimoroumenos cimű vígjátékában (5, 4) olvassuk. A másodikra két példát hoz fel : Telephos, Mysia királya, megsebeztetvén" Achillestöl, minthogy sebét nem tudták meggyógyítani, Delphibe ment tanácsot kérni bajára ; ott kérdésére azt a választ kapta, hogy a megsebzö lesz a meggyógyító is : o rociaccz eorai o odioccç. O tehát sok fáradság után eljutott a Trója előtt tanyázó görög sereghez és Odysseus ügyes magyarázata szerint Achilles lándsájának rozsdájával meg is gyógyítják. Peleus Achillesnek atyja volt és mostoha testvérének, Phokosnak, megölése miatt számkivetésbe volt kénytelen menni ; sok üldözés és hányatás után végre Keyx trachisi királynál nyert menedékhelyet. Ezek tehát a midőn szegényne és hazájuktól távol elhagyottan (pauper et exsul uterque) föllépnek, egyszerű és szívhez szóló szavakat használnak, nem pedig „másfélröföseket," a minők: trisaeclisenex, dulciorelocus, tardigemulus, pudoricolor stb. (Laevius „Alcestis" c. tragédiájából Gellius N. A. 19,7); ilyen Pacuviusnak eme verse: Nerei repandirostrum, incurvicervicum pecus, melyet Quintilianus idéz 1,5,67. Költőnk az előbbiekre vonatkozó szabályokat folytatja : „Nem elég, hogy csak szép a költemény, legyen az szívhez szóló is ugy, hogy a hallgatók lelkületét akármily hangulatba hozhassa. Valamint az emberi arc mosolyog a mosolygóra és sír a siránkozóval: ügy