Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1883
14 Ily bizonyítékokat hoz fel Cornides, a melyek tanulmányozása arról győz meg, hogy az angol krónikák zavart és ellenmondó adatai nyomán igen nehéz e tekintetben az igazat megtudni. Az angol krónikák állításainak valószínűleg van némi alapja. De a Magyarországba menekülő Eduard a német császár, II. Henrik, leányát nőül nem vehette, mert bizonyos, hogy ennek nem volt gyermeke; sz. István leányát pedig valószínűleg nem vette nőül, mert akkor István a keresztény vallásban legalább oly szilárd Eduárdot eléje teszi Péternek a trón öröklését illetőleg. Véleményem szerint Edmund lehetett az, a ki sz. István leányát, a kinek nevét azonban nem ismerjük (lehetett Agatha), vette nőül, de akit a kora halál megakadályozott abban, hogy itt, mint trónjelölt szerepelhessen; Eduard neje pedig valamelyik német herczegi családból való lehetett, olyanból t. i. a mely István és Henrikkel rokonságban állott. Az antverpeni hagiograpusok szerint') sz. Istvánnak Hedvig nevü leánya is volt, a kit Eppo nürnbergi gróf vett nőül s e házasságból Eberhard nevü gyermek született. 2) Ezen állitásnak azonban, ha tekintetbe vesszük a magyar trón örökölésére vonatkozólag mondottakat, s hogy Stumf 3) csak azt mondja Eppo nejéről, hogy királyi vérből származott, hitelt nem adhatunk. Végre a Névtelen jegyző krónikája n. fejezetében 4) levő e kifejezésből : „Quem (Othum) postea longo post tempore, sancti regis Stephani Sunad filius Dobuca nepos regis, in castro suo juxta Morosium interfecit," némelyek, így Cornides is azt következtetik, hogy sz. Istvánnak az emiitetteken kivül még volt leánya, a ki Dobukához ment férjhez, s ennek fia volt Csanád, Othum megölője. Azonban, ha tekintetbe vesszük, hogy Névtelen jegyző e helye nagyon is homályos, s hogy azon korban e szó „nepos" alatt nemcsak unokákat, hanem távolabbi rokonokat is értettek: nem fogunk e helyből többet következtetni, mint azt, hogy Csanád rokona volt vagy Istvánnak vagy Othumnak, A trónbitorlók családjai. Az Árpádházzal való rokonságuk folytán szükségesnek tartom a trónbitorlók : Péter és Aba Samu családjairól is röviden szólni. Sz. Istvánnak 1038 aug. 15-én történt halála után Péter jutott a péter magyar trónra, a kinek valamint eredetére, úgy családjára nézve is keés neje. vés s nem eléggé megbízható adat jutott reánk. ') In actis Sanctorum Április, ad diem 7. Apr. I k. 670 1. E latin fordítás Murerus János német eredetije nyomán készült, a ki azt a schafhauseni bencze apátság M. S. krónikájából adta ki. Az idézett helyen Eberhard neje is meg van nevezve, Ida, s gyermekei: Otto trieri érsek, Egerhard reichenaui szerzetes és később apát. Abban gyermekkorában halt el, két fia az 1075-iki háborúban veszett el és Burchard később nürnbergi gróf. Wittich Sándor szerint Hedvig első férje Edvin angol herczeg volt s csak ennek halála után lett Eppo nejévé (Magyar Sión 1867 évf. 86 1.) B) U. o. ») Acta Sanct. Ord. Bened. VI k. II r. 337 1. Schiernél idézve 43 l, «) Schwandtoernél 16 1.
