Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1882

17 A lélek azon állapotainak, melyeket érzeteknek nevezünk, közvetlen megelőzői csakugyan testi működések. Az egész működés folyamatát mintegy szemeinkkel kisérhetjük, látjuk az előzményt, melyet a következmény csaknem elmaradhatlanul követ. S a physiologia még sem tudja megmondani mi az érzés. Meg fogja-e oldani a physiologia az érzéseknél sokkal bonyolultabb és szemeink elől elzárt működéseket ? Vagy legalább meg tudja-e mondani, mi történik akkor, midőn gondolkodunk; vájjon akkor is oly physikai előzmény megy-e végbe, mint az érzéseknél ? Fontos kérdések ezek, melyekkel a physiologiának le kell számolni, mielőtt a lelki állapotokról szólni akar. Az érzeteket megelőző működések, testi működések; ezen működések megfigyelése a physiologia körébe tartozik. Hogy a többi lelki állapot is igy függ-e a physikai feltételektől, egyik legfontosabb kérdése az emberi természet tudományának — mondja Stuart Mill. Erre azután igy felel: Még mindig vitakérdés, ha vájjon gondolataink, érzelmeink és akaratelhatározásaink valamely materialis gépezet közreműködése folytán keletkeznek-e; ha vájjon vannak-e gondolatainknak és érzelmeinknek is szerveik, mint érzékszerveink. Sokan e kérdésre igennel felelnek. Ezek azt állítják, hogy valamely gondolat épen úgy az idegműködés eredménye, mint akármely érzet; hogy az idegrendszer központi szervének, az agynak egy bizonyos állapota a gondolatot is mindig megelőzi, mint ok. Szerintök tehát soha egy lelki állapot elő nem idézhet egy másikat; hanem mindeniknek előidézője a szervezeti állapotváltozás. A lélek tudománya is tehát a physiologia körébe tartozik, annak egyik ága, bármily titokzatos is az. De ha a legszorosabb összeköttetés van is a szellem és a szervezet működései között, a mi valószínűnek látszik, emez összeköttetésből még nem következik az, hogy azért egyszersmind az idegrendszer hozza létre azokat. Az akaratra és gondolkodásra nézve a physiologia még nem tudja azt sem megmutatni, hogy oly szükségképeni viszony létezik, mint a milyen létezik az érzetek és idegrendszer közt, s valószínű, hogy nem is fogja azt egyhamar tehetni. Akármilyen tökéletlen is még ma a lélek tudománya, nem habozom — úgymond Stuart Mill — kimondani, hogy mégis sokkal tökéletesebb, mint az élettan neki megfelelő ága; s amannak kedveért való elejtése, azt hiszem, megsértése volna az inductiv philosophiának, s mást nem eredményezhetne, mint egy csomó téves következtetést. Vizsgáljuk meg már most, vájjon képes-e, s mennyire képes megmagyarázni a physiologia az egyes érzetekből származó complicált szellemi functiókat. Az idegszálak, melyek a test különböző részeiből kiindulva az agy felé haladnak vagy az agyból az izmokba futnak, hasonlítanak a telegraph-sodronyokhoz, melyek különböző helyekről a központba gyűlnek össze. Kopott hasonlat, de épen ez bizonyít a mellett, hogy találó 2