Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1880

24 Természettan. a) Általános. A görögök physikája. Hekinger István. Aradi gym. 1875. A természettan történetének rövid vázlata. Horváth Zsigm. Egri gym. 1857. Egyes természettani fogalmak fejtegetése. Stoczek György. Bajai gym. 1860. A természettudományok studiumáról. Dorner József. Szarvasi gym. 1854 A természettan szellemi szompontból. Szaiff János. Tatai gym. 1855. Értekezés a természettan köréből. Saly Ágost. Komáromi gym. 1856. A természettudományok formális képző erejéről Szpák L. Győri reál 1878. A természettan ismeretéből haszonnal párosult gyönyör szivárog. Markovics R. Aradi gym. 1852. Anyag vándorlás a természetben. Pintér Elek. N.-Kanizsai gym. 1873. Értekezés Newton élete — iratai — s felfedezéseiről. Szikszai K. H. M. Vásárhelyi gym. 1857. és 1859. Természettan az ókorban. Molnár József Soproni reál. 1877. Physikalische Abhandlung. Subic S. Budapesti IV. ker. reál. 1860. Chronologisch-historische Darstellung d. phis. Erfindungen. Ed. Polák. Selmeczi kath. gym. 1859. Die Naturwissenschaften im Dienste d. Religion. Aschner. Nagyszombati gym. 1855. b) Erömütan. A vonzó erő hatása a természeti tüneményekre. Vágó Ferencz. Gyöngyösi gym. 1859. A pára és gőz s ezek alkalmazása. L. M. Székesfehérvári reál. 1857. Az erély megmaradásának elve s érvényesülése a természetben. Tnrcsány Béla. Rozsnyói kath. gym. 1877. A paránysúlyok meghatározására szolgáló módszerekről. Wallner Ign. Soproni reál. 1874. A természetben működő erők egységéről. Horváth Zsigm. Egri gym. 1879. Hányadán vagyunk Newton nehézkedési törvényeivel ? Farmady M. Érsekújvár gym. 1874. A hajcsövesség mennyiségtani elmélete. Császár Károly. Kolozsvári kath. gym. 1870. Archimedes elvének bebizonyítása Sire G. szerint. Polák Ede. Kecskeméti kath. gym. 1880.