Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1880

IO Kivánatos-e a most élő görögök népnyelvének tudása a régi irók helyes megértésére és magyarázására ? Horváth Zsigmond. Budapesti ág. gym. 1861. Grammatische Briefe über die Aussprache der griech. Diphthonge Th. Wolf. Pozsonyi kath. gym. 1851. Analogien anderer Sprache z. griech. Lautlehre. I. K. Beszterczebányai kath. gy. 1856. Kritischer Beitrag zu den griechischen Grammatiken von Kühner und Szepesi. Halder. Egri gym. 1856. b) Irodalom. Aeschylus Agamemnon und die gleichnamige Tragödie D. Tragikers Seneca. Parallele. I. Hillebrand. N.-Szebeni kath. gym. 1859. De vario usu trimetri iambici in diverbiis tragaediarum Aeshyli et Sophoklis. Engelmann. Beszterczebányai kath. gym. 1874. Anakreon és az anakreonfélék. Cebecauer János. N. Szebeni kir. gym. 1870. Aristophanes „felhői,

u Veres Ignácz. N.-Szebeni kir. gym. 1872. Aristophanes vígjátéka a „lovagok." Veress Ignácz. N.-Szebeni kir. gym. 1874. Aristophanes és a „békák" czimü vígjátéka. Veress Ignácz. Budapesti kir. gym. 1868. Homér s homéri költemények. Balugyánszky József. Lőcsei gym. 1863. Akhilles jellemének széptani vázlata az Iliasból. Franki. Istv. Szabadkai gym. 1858. Homér Ilias I. ének (magyarul) Szeremley Károly. Rimaszombati gym. 1857. Vindicatio rhapsodiae X-ae Iliadis Homero et comparatio eiusdem libri cum libro Aeneidis IX-o. Morvay Rudolf. Rozsnyói kath. gyym. 1875. De administratione iustitiae divinae in Homeri carnibus. Balugyánszky J. Lőcsei gym. 1866. Einige Bemerkungen zu den Homerischen Hymnus auf Hermes. M. Guist. N.-Szebeni ág. gym. 1876. Vergleichende Charakteristik d. Achilles aus d. Iliade u. d. Siegfried aus den Niebelungen. Aid. Beszterczebányai kath. gym. 1858. Zur Verleichung der Iliade und des Niebelungenliedes. Mih. Türk. Brassai ev. gym. 1873. *Nausikaa, sechster Gesang der Odyssee des Homer, in freie Stanzen übersetz. Ludv. Korodi. Brassai ev. gym. 1863. Die socialen Zustände in Homers Ilias und Odyssee. Fr. Arz. SzázRégeni ráel. 1878. De fato, quäle apud Homerum et Virgilium perhibetur. I. Hauler. Budapesti egyetemi gym. 1858.