Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1880

Magyar nyelv és irodalom. a) Nyelvészet. A magyar igeidők. Szénássy Sándor. Budapesti ágost. gymn. 1861. Mutatvány a magyar ige-képzésből. Ihász Gábor. Egri gymn. 1851. A határozatlan igéről és igenevekről. Imre Sándor. Hód-Mező-Vásárhelyi gymn. 1856. Az ikes igeragozás törvényes használata. Csomár István. Munkácsi gymn. 1875. Az ikes igékről. Dengi János. Debreczeni kath. gymn. 1879. A tárgyragos igeragozás rendszere és története. Végh Endre. Kaposvári gymn. 1876. A magyar szenvedő ige képzése és jogosultsága. Ralovich Lajos. Beszterczebányai kir. gymn. 1875. Petőfy és a szenvedő ige. Kovács János. Sátoralj a-Újhelyi gymn. 1876. A személyragos mult-részesülő és az „által" névviszonyító használata. Zámbó János. Kis-Kun-Halasi gymn. 1877. A határozatlan ige használata a magyar nyelvben. Zámbó János. Kolozsvári kath. gymn. 1871. A gyökökről. Klivistein József. N.-Szombati gymn. 1876. A magyar név-hajlításról. Tatay István. Szarvasi főiskola 1858. Uk-ük, juk-jük ragokról. Fogarasi Gábor. Karczagi gymn. 1880. A számnevek. Szabóky Adolf. Budapesti IV. ker. reál. 1856. A „mikor" kötőszó használata. Barkász Károly. Hód-Mező-Vásárhelyi gym. 1878. Szóelemzés vagy szavaink egymásközti rokonsága. Márki József. Budapesti II. ker. reál 1857. Fejlődési tünemények a magyar nyelvben, fővonatkozással a nyelvújításra. Szvorényt'József. Egri gymn. 1877. A magyar nyelv tökélyeiről. Gulyás Elek. Esztergomi főgymn. 1859. A Bécsicodex nyelvének alaktani sajátságai. Cserép Sándor. Szegedi gym. 1880. A „Halotti beszéd és könyörgés" nyelvészeti fejtegetése. Zámbó János. Kecskeméti kath. gymn. 1865. Magyartalanságok. Szarvas Gábor. Pozsonyi kir. gymn. 1867. I