Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1878

II Utánna a városi főjegyző felolvasta az alapkőbe teendő okmányt, melynek teljes szövege igy hangzott: „A három személyü egy Isten nevében ! Azon időben, midőn Magyarország királyi trónján I. Ferenc József és hitvese Erzsébet ő Felségeik ültek, midőn a római kath. anyaszentegyházat XIII. Leo római pápa ő Szentsége kormányozta, midőn Ma gyarország hercegprimási méltóságát Simor János esztergomi bibornok-érsek viselte, midőn az ország kormányának élén Tisza Kálmán miniszterelnök állott, midőn az ország oktatásügyét Trefort Ágoston vallás- és közoktatási magy. kir. miniszter vezette-, azon időben és a mai napon tétetett le és szenteltetett be Dr. Kruesz Krizosztom a pannonhalmi sz. Benedek-rend főapátja által ünnepélyesen az Esztergom szab. kir. városában egyrészről a szt. Benedek-rendüek székháza és a szt. Ferenc -rendűek zárdája között-, másrészről a Bottyán- és Budautcák között elterülő telken építendő kath. fögymnásium alapköve, lévén ez időszerint gr. Forgách Ágost c. püspök, nagyprépost Esztergom megye főispánja, Kruplanicz Kálmán Esztergom megye alispánja, Palkovics Károly Esztergom város polgármestere, és Fehér Ipoly az esztergomi sz. Benedekrendű kath. fögymnásium igazgatója. A városházának egy része szolgált kezdet óta a fögymnásiumnak helyiségül; de mivel a városházának ezen része többé nem volt elégséges arra, hogy a nyolc osztályú fögymnásiumnak mindazon helyiségeket megadja, melyeket a tanítás sikeres volta megkíván, ezen körülményt Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete komolyan megfontolván, 1878. március hó 7-én tartott közgyűlésében Palkovics Károly polgármester indítványára határozatilag kimondotta, miszerint szükségesnek látja egy uj gymnásiumnak építését, és ugyanazon közgyűlésében ezen célra fel is ajánlotta a Buda- és Sissay-utcák sarkán lévő telkét, melyen ma az egykori „bárány" vendéglő épülete áll; felajánlotta továbbá körülbelül 18 ezer o. é. forint értékű állampapírjait, felajánlotta végre az épülethez szükséges anyagoknak részint ingyen, részint olcsó áron való előállítását, és minderre a magas kormány engedélyét kikérte és ki is nyerte. A városnak ezen nemes célú kezdeményezését melegen felkarolták egyes nagylelkű adakozók, kik tetemes összegeket áldoztak a tudomány és nevelés eme csarnokára; nevezetesen: Simor János bibornok-érsek, Magyarország herceg-primása 5 ezer frttal, Dr. Kruesz Krizosztom, a pannonhalmi szt. Benedek-rend főapátja 20 ezer frttal, az esztergomi föszékeskáptalan 2400 frttal járultak a nemes célhoz. Nagylelkű példájokat a város polgárai is egymással versenyezve követték, kiknek névsora a jelen okmányhoz csatolva örök emlékezetül a mai napon szintén letétetett az alapkőbe.