Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1877

6 ségre, — mind hasztalan, ha a szülői szárnyak alatt ösztöneit szabadon követheti. Szóval a tanítók és nevelők , ügyekezetét kivánt siker csak akkor koronázza, ha a szülők közremunkálása is hozzá járul; mert a tanító, a nevelő minden megfeszített szorgalma mellett sem képes sokszor végbe vinni azt, mit a szülők egy óra alatt könnyen tehetnek. A gyermeket u. i. maga a természet vonja és kapcsolja szülőihez; bennök sejdíti öntudatlanul is élete alapokát; hozzájok simul, ragaszkodik, mintha nélkülök élni sem tudna; általok és velők gondolkodik ; tőlök tanul beszélni, imádkozni, hinni, reményleni, szeretni. Mily könnyen beolthatja gyermekébe a szülő a vallásos érzelmeket, ha hozzá különféle kérdéseket intéz a látható tárgyakról ? Mily könnyen felemelheti gyermeke szivét a mindenek Teremtőjéhez? Mily hathatósan bele csepegtetheti gyönge szivébe az Isten és az embertársak iránt való érzelmeket és kötelességeket? Hányszor említheti fel az ember rendeltetését? És igy mily édes és maradandó emlékké s kötelességekké lesznek ezek! Minthogy pedig ezeket a szülők ily könnyen és sikeresen megtehetik, a természet szoros kötelességökké szabta. Ennélfogva már korán tartoznak gyermeköket az erkölcsi jóra szoktatni, midőn még szoros értelemben vett tanítást, vagy fegyelmet alkalmazni nem lehet. Szoktatás által a gyermek érzülete és akarata irányt nyer ; hajlékony természete bizonyos formákba idomul, anélkül hogy a kényszert csak sejthetné is; a sziv az erkölcsi élet-szabályok későbbi befogadására előkészíttetik. Azért kell pedig jókor hozzá fogni, mert igen korán hajt és sarjadzik az emberben lappangó gonoszság magva, és a gyönge hajtás, ha idején el nem nyomatik, szárba megy, és midőn észre sem veszszük, már az erkölcstelen cselekmények aratására is megérik. Minthogy tehát az erkölcsi gonosznak magva, legalább ösztönileg igen korán mutatkozik az emberben, azért hogy az ki ne fejlődjék s többszöri ismétlés által szokássá ne váljék : ellenkező szoktatás által annak elejét lehet és kell venni még az erkölcsi érzet és ész kifejlése előtt. Ha a gyermeknek minden kívánsága teljesíttetik, nemsokára parancsoló zsarnokká növi ki magát, és felébred benne a tudat, hogy sírása által mindent megnyerhet, a mi után vágyódik, magától mindent eltávolíthat, a mi neki nem tetszik. így meggyülemiik benne a szeszélyek és szenvedélyek anyaga. Ebből látható, mily könnyelműen és helytelenül cselekesznek azon szülők, kik gyermekök vásottságát, goromba, engedetlen, makacs, irigy, mérges viseletét, vagy ha mást utánozva dísztelenül beszél, a cselédek iránt kíméletlen, az ételben válogató stb. — nevetve azzal mentegetik : hiszen még nincsen esze; jó, ha a gyermek kissé eleven; ilyeneket majd el hagy, ha esze lesz! Az ilyenek nem gondolják meg, hogy roszra hajló természetünkben a gyakori ismétlés által a gonosz csakhamar szokássá válik, a szokás