Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1877

14 fejlődésének. Görögország a világtörténelem hü eszményképe, csodavirág az emberiség fáján. Ott központosult minden, a mi jó, szép és nemes az emberben van. Homeros, Aeschylos, Sophocles, Pindaros, Phidias, Praxiteles, Apelles, Herodotos, Plutarchos, Thucydides, Socrates, Plató, Aristoteles, Pericles, Demosthenes — mindmegannyi — fénypontok a történelemben és a művelődés terén. Nagyok mint költők, művészek, történetirók, bölcsészek, államférfiak. Örök mintaképek; de legnagyobbak, mint az emberi nem tanítói minden időre terjedő befolyásuk által oly annyira, hogy mig Palaestina véres halmai e szavakat zúgják fülünkbe : gondold meg, hogy Isten választott fia vagy! — addig az Acropolis ezt kiáltja: gondold meg, hogy ember vagy! És igy az emberiség nem sülyedhet a romlottság örvényébe, ha e két helyről meg nem feledkezik. Kétségbe vonhatatlan tehát a remekirodalom sziv- és értelemképző ereje, mely tanítva vonz és gyönyörködtetve tanít. Mert mig az egyik az ókor szilárd jellemű hőseit, ezek harcait festi: addig a másiknak minden szava hazaszeretetet lehel; mig ez a sziv mélyébe hatol, hogy a legtisztább gyönyörök forrását fellelvén, meglepő ékes hangon zengje örömdalait : addig amaz dörgő szavával iparkodik honpolgárait a közelgő vészre figyelmeztetni; mig egyik erényre int, buzdít vagy hü tollal festi az események okadatos folyamát: addig a másik kérlelhetetlen szavával sújtja az elvetemülteket. Sokat lehetne még felhozni az ókori müvek hasznáról és irányáról, és bajos volna közölök egyiknek a másik fölött való előnyét az ifjúra kijelelni; de épen ezért kívánatos volna, ha ifjaink szorgalmasabban keresnék fel azon müveket, melyek nem üres, cifra kifejezéseket tartalmaznak, hanem a magasra törekvő ész előtt világító fáklyaként ragyogva, a legdrágább kincsek gazdag tárházába vezetnek, hol a sziv n emesedni, az ész fejlődni, az elme emelkedni, a jellem szilárdulni fog. Átlátta ezt a „legnagyobb magyar" — Széchenyi István is, ki (Hunnia 84. 1.) mondja: „Szolgáljon ez (a latin nyelv) azután is a férfiúi tömöttszólás és Írásmód példájául, és legyen mindenek fölött halhatatlan remekei által buzdítója nemzetünknek római honszeretetre, római nagylelkűségre, római nagyságra." Azoknak, kik Bentham hasznossági elméleténél fogva a gymnásium életere: a classicus nyelvek ellen viseltetnek ellenszenvvel, ha következetesek akarnak lenni, majdnem minden egyéb tantárgy iránt ugyanazon érzülettel kell viseltetniök. Ha mindig azt kérdeznők, mi hasznát veszi az ifjú ennek vagy annak a tantárgynak a későbbi életben, akkor a tudomány megszűnt tudomány lenni, és üres helyét csak a kenyérkeresésnek materialisticus harca töltené be. Nem fogadhatja el tehát a gymnásium az utilitarismus elvét a tantárgyakat illetőleg ; mert a tantárgyakat nem annyira célul, mint eszkö-