Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1877

13 dat képeznek a közlekedésre az élő nemzetekkel, miért ne építsünk hidat a mult idők nemzeteivel való közlekedésre ? Az ember az idő és tér korlátaihoz van kötve; mindkettőt legyőzni az ő feladata. A tér okozta elkülönítést és akadályokat iparkodik célszerűnél célszerűbb közlekedési eszközei és vonalai által megsemmisíteni, hogy a nemzeteket és világrészeket összeköttetésbe hozza; miért ne iparkodnék az idők korlátait is megszüntetni, és a mult idők nemzeteivel szakadatlan érintkezésben állani ? 3) A classicus nyelvek tanulmányozásának célja nemcsak e nyelveket megérteni és lehetőleg beszélni, hanem sokkal fensőbb és magasztosabb célja van : az olvasmányok belértéke és tartalma, a nagy szellemek gondolatai és a müalak. Ez a sajátképeni táplálék és gazdagulás, melyet az ifjú szellem nyer, hogy általa növekedjék, és szilárduljon. A classicusok olvasása által alap-tételeket sajátítunk el, melyek méltók, hogy emlékezetbe vésessenek; a classikusokból látjuk, hogy az igazság elvei örök elvek, melyek az idők homálya és romlottságából kikivillannak. Minden igazság örök, egyik sem mond ellene a másiknak, soha és sehol; és mindenütt feltalálható magva és csirája, mert az igazság alapja maga az Isten. Valóban a classicus népek irodalma oly gazdag eszmékben és tökéletes alakokban, hogy annak tanulmányozása mindig termékenyítőleg, nemesítőleg, üdítőleg hatott és hat ma is minden nemzetnek, mely azt felkarolta irodalmára és közműveltségére. Nemcsak alaki képző erővel bir szellemünk fejlesztésénél, hanem egyszersmind elvezet bennünket művelődésünk eredeti forrásaihoz. Athenae és Róma vala az, hol a tudományok bölcsője ringott, hol a művészet a plasticai tökély magaslatára emelkedett, hol az emberiség nagy szellemei mint megannyi pharos világíták és jelelék meg az utat, hogv azon a késő nemzedékek a műveltségnek minél magasabb polcára feljussanak. Itt vannak a tudomány, művészet, a polgári erény nagy alakjai, melyek az igaznak megismerésére, a szépnek megszeretésére, a jónak követésére hínak fel bennünket. Szomorú dolog volna, ha a materialisticus irány elmosná az emberiségből annak tudatát, hogy a jelen műveltséget az ókorival e nyelvek fűzik össze; ha nem vágyódnék megismerni életének legszebb tavasz korát. Schmidt mondja: „A ki az óclassicus nyelveket tanulja, az kiszabadul szellemi látásköre korlátoltságából. A műremekek arányosságán a szellem, különösen a még- fejletlen, mértéket, világosságot, összhangzást tanul; szemléletében plasticára, gondolkodásában következtetési képességre jut; azon akaraterély, azon művészeti izlés, azon mélysége és tisztasága a szellemnek: — mindez oly mértékben erősíti és nemesíti az ifjú szellemét, mint ezt semmi más képző eszköz nem teheti." A régi görögök adtak irányt a műveltségnek és az emberi szellem