Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1877

13 dat képeznek a közlekedésre az élő nemzetekkel, miért ne építsünk hidat a mult idők nemzeteivel való közlekedésre ? Az ember az idő és tér kor­látaihoz van kötve; mindkettőt legyőzni az ő feladata. A tér okozta el­különítést és akadályokat iparkodik célszerűnél célszerűbb közlekedési eszközei és vonalai által megsemmisíteni, hogy a nemzeteket és világré­szeket összeköttetésbe hozza; miért ne iparkodnék az idők korlátait is megszüntetni, és a mult idők nemzeteivel szakadatlan érintkezésben állani ? 3) A classicus nyelvek tanulmányozásának célja nemcsak e nyelve­ket megérteni és lehetőleg beszélni, hanem sokkal fensőbb és magaszto­sabb célja van : az olvasmányok belértéke és tartalma, a nagy szellemek gondolatai és a müalak. Ez a sajátképeni táplálék és gazdagulás, melyet az ifjú szellem nyer, hogy általa növekedjék, és szilárduljon. A classi­cusok olvasása által alap-tételeket sajátítunk el, melyek méltók, hogy emlékezetbe vésessenek; a classikusokból látjuk, hogy az igazság elvei örök elvek, melyek az idők homálya és romlottságából kikivillannak. Minden igazság örök, egyik sem mond ellene a másiknak, soha és sehol; és mindenütt feltalálható magva és csirája, mert az igazság alapja maga az Isten. Valóban a classicus népek irodalma oly gazdag eszmékben és tökéletes alakokban, hogy annak tanulmányozása mindig termékenyítőleg, nemesítő­leg, üdítőleg hatott és hat ma is minden nemzetnek, mely azt felkarolta irodalmára és közműveltségére. Nemcsak alaki képző erővel bir szelle­münk fejlesztésénél, hanem egyszersmind elvezet bennünket művelődé­sünk eredeti forrásaihoz. Athenae és Róma vala az, hol a tudományok bölcsője ringott, hol a művészet a plasticai tökély magaslatára emelke­dett, hol az emberiség nagy szellemei mint megannyi pharos világíták és jelelék meg az utat, hogv azon a késő nemzedékek a műveltségnek minél magasabb polcára feljussanak. Itt vannak a tudomány, művészet, a polgári erény nagy alakjai, melyek az igaznak megismerésére, a szép­nek megszeretésére, a jónak követésére hínak fel bennünket. Szomorú dolog volna, ha a materialisticus irány elmosná az embe­riségből annak tudatát, hogy a jelen műveltséget az ókorival e nyelvek fűzik össze; ha nem vágyódnék megismerni életének legszebb tavasz korát. Schmidt mondja: „A ki az óclassicus nyelveket tanulja, az kiszaba­dul szellemi látásköre korlátoltságából. A műremekek arányosságán a szellem, különösen a még- fejletlen, mértéket, világosságot, összhangzást tanul; szemléletében plasticára, gondolkodásában következtetési képes­ségre jut; azon akaraterély, azon művészeti izlés, azon mélysége és tisz­tasága a szellemnek: — mindez oly mértékben erősíti és nemesíti az ifjú szellemét, mint ezt semmi más képző eszköz nem teheti." A régi görögök adtak irányt a műveltségnek és az emberi szellem

Next

/
Thumbnails
Contents