Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1876

io molítani, kiknél a legszükségesebbek megszerzése is nehézségekkel jár, vagy épen tán lehetetlen. Ha végig lapozzuk a tanintézetek évi értesítőit, lehetetlen fel nem buzdulnunk azon szép eredmények láttára, melyeket az ily segélyzö-egyletek évenkint kifejtenek. Figyelemmel átnéztük hazánk legtöbb tanintézetének mult évről kiadott értesítőjét, és nem is említve a protestáns kollégiumokban csaknem mindenütt fennálló segélyző-egyleteket, illetőleg tápintézeteket, különösen nagy mérvű működést mutatnak fel a pozsonyi, eperjesi, rozsnyói és besztercebányai kath. főgymnásiumok segélyző-egyletei. S hogy épen e helyeken virágzik ez intézmény legszebben, ennek oka korántsem az esetlegességben, — hanem egy igenis mély jelentőségű körülményben fekszik, mely ránk nézve szintén igen tanulságos. Az említett városok u. i. a tisztán magyar elem határain kivül esnek; a közélet nyelve e helyeken jó részben német és szláv; magasabb érdekek parancsolják tehát, hogy ily pontokon a magyarosodás biztos támpontokat, gyarmatokat nyerjen; s ily szerepre első sorban a tanintézetek vannak hivatva. E magasabb szempont kívánja, hogy ily helyeken minden lehető alkalom megadassák arra, hogy az idegen ajkú elemnek gyermeke felkeresse a magyarosodás fészkeit, és itt nyerje kiképeztetését. S e szempont — habár nem is oly mérvben — de fennáll Esztergomra nézve is. A szláv elem levándorol városunkig, és évenkint szép számmal keresi fel főgymnásiumunkat. Ezen ifjaknak nagy része egyes nagylelkű jótevők kegyeiből tartja fenn magát. Lejönnek rendesen már a szünidők alatt körültekinteni, szerencsét próbálni; s ha pártfogókra találnak, itt maradnak, megmagyarosodnak; de ha nem akad gyámolító kéz, mely őket felkarolja, akkor másfelé próbálják szerencséjüket, s ki tudja nem vesznek-e el teljesen azon érdeknek, melynek egy kis segélyezés által őket könynyen megnyerhettük volna? Azt hiszem, az említettek után nem is kell még tovább indokolnom, hogy mennyire üdvös, mennyire szükséges volt főgymnásiumunkban a szegény tanulókat segélyző-egylet alakítása; s nem is mi voltunk az elsők, kik ezt mélyen átéreztiik. Dr. Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát ur ő mlga tette le ezen egyletnek alapját 1868-ban; nemes példáját többen követték;