Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1874
13 nastiaik lett volna alapitója ; kinek fő szerepet adnak az állam-szerkezet megállapításában és China műveltségének fejlesztésében. Utódai közöl említtetik Lingwang (körülbelül 571—544-ig Kr. e.) ki alatt született Confucius. A Tscheu dynastiát, Thao-siang, döntötte meg és alapitója lőn a Tsin dynastiának. Egyik unokája Tsin-Schi, először nevezte magát a Hoangnak-, mely egyenlő a császári cimmel-, és hírét a birodalom határain túl terjesztette. Chinának mai elnevezése Tsina vagy Sina ezen dynastiától veszi eredetét. O végezte be a nagy chinai fal építését a birodalom északi határán a tatárok berontásai ellen. A chinai irodalom, földrajzi, ethnographiai és történelmi szempontból tagadhatlanul a leggazdagabb, egyszersmind legfontosabb Kelet összes irodalmai közt. Azt állítják, hogy Kienlong császár parancsára összeállított és kinyomatott könyvtár catalogusa 122 kötetből áll; továbbá China remek irodolmának commentárjai, melyek szintén ezen császár parancsára készítettek el, 180,000 kötetet számlálnak. Öt, Kingnek nevezett klassikus könyvben vannak legrégibb emlékei a chinai költészet, történelem, bölcsészet és törvényhozásnak, melyek közöl ugy látszik több töredék, az emberiség legrégibb irott emlékei közé tartozik. A chinai irodalom nagyon gazdag a sanszkritból chinai nyelvbe átültetett müvekben. Igen gazdag továbbá a chinai irodalom a gyógyászati, természetrajzi, mértani, csillagászati, földművelési, hadászati és zenészetiekben. Leggazdagabb azonban tagadhatatlanul a történelmi és földrajziakban , melyek magas Ázsia alapos megismerésére nélkülözhetlenek. A fönmaradt hagyományok és irott emlékek nyomán Sse-ma-thsian első állitotta össze történelmi emlékeit 100 Kr. e., melyek China történetét 2637-től Kr. e. egész Kr. e. második századbeli a Han dynastia uralkodásáig — magokban foglalják. Több találmányt tulajdonitanak a chinaiaknak. A nyomdászat mesterségét már előbb ismerték, mielőtt az Európában föltaláltatott. Az iránytűt szintén előbb ismerték és használták. Sőt a középkori irók néhánya azt állitja, hogy a lőport és gőzerejét is pár századdal előbb ismerték volna az európaiaknál. Boltivekre épitett hidaik, gúla-alakú tornyaik és magas falaik a csodálat tárgyai. Azonban müveltségök további fejlesztését korlátolják a vallási törvényeik úgyannyira, hogy China napjainkban egy élő múmiaként tűnik föl, minthogy műveltségi tekintetben most is ott áll, a hol 2000 évvel ez előtt Egy nép sem hagyott annyi fáradsággal emlékeket műveltségéről az utókornak mint az egyptomi; ezen nép, mely papok és kereskedők, földmivelők és hajósokból állott, volt kezdeményezője és terjesztője az ázsiai polgárosodásnak Afrikában. Egyptom volt közvetitője Ázsia, Afrika és Európa műveltségének, mivel földrajzi fekvésénél fogva mintegy kulcsát