Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1874

13 nastiaik lett volna alapitója ; kinek fő szerepet adnak az állam-szerkezet megállapításában és China műveltségének fejlesztésében. Utódai közöl említtetik Lingwang (körülbelül 571—544-ig Kr. e.) ki alatt született Confucius. A Tscheu dynastiát, Thao-siang, döntötte meg és alapitója lőn a Tsin dynastiának. Egyik unokája Tsin-Schi, elő­ször nevezte magát a Hoangnak-, mely egyenlő a császári cimmel-, és hírét a birodalom határain túl terjesztette. Chinának mai elnevezése Tsina vagy Sina ezen dynastiától veszi eredetét. O végezte be a nagy chinai fal építé­sét a birodalom északi határán a tatárok berontásai ellen. A chinai irodalom, földrajzi, ethnographiai és történelmi szempontból tagadhatlanul a leggazdagabb, egyszersmind legfontosabb Kelet összes iro­dalmai közt. Azt állítják, hogy Kienlong császár parancsára összeállított és kinyomatott könyvtár catalogusa 122 kötetből áll; továbbá China re­mek irodolmának commentárjai, melyek szintén ezen császár parancsára készítettek el, 180,000 kötetet számlálnak. Öt, Kingnek nevezett klassi­kus könyvben vannak legrégibb emlékei a chinai költészet, történelem, bölcsészet és törvényhozásnak, melyek közöl ugy látszik több töredék, az emberiség legrégibb irott emlékei közé tartozik. A chinai irodalom nagyon gazdag a sanszkritból chinai nyelvbe át­ültetett müvekben. Igen gazdag továbbá a chinai irodalom a gyógyászati, természetrajzi, mértani, csillagászati, földművelési, hadászati és zenészeti­ekben. Leggazdagabb azonban tagadhatatlanul a történelmi és föld­rajziakban , melyek magas Ázsia alapos megismerésére nélkülözhet­lenek. A fönmaradt hagyományok és irott emlékek nyomán Sse-ma-thsian első állitotta össze történelmi emlékeit 100 Kr. e., melyek China történetét 2637-től Kr. e. egész Kr. e. második századbeli a Han dynastia uralkodá­sáig — magokban foglalják. Több találmányt tulajdonitanak a chinaiaknak. A nyomdászat mes­terségét már előbb ismerték, mielőtt az Európában föltaláltatott. Az irány­tűt szintén előbb ismerték és használták. Sőt a középkori irók néhánya azt állitja, hogy a lőport és gőzerejét is pár századdal előbb ismerték volna az európaiaknál. Boltivekre épitett hidaik, gúla-alakú tornyaik és magas falaik a csodálat tárgyai. Azonban müveltségök további fejlesztését korlá­tolják a vallási törvényeik úgyannyira, hogy China napjainkban egy élő múmiaként tűnik föl, minthogy műveltségi tekintetben most is ott áll, a hol 2000 évvel ez előtt Egy nép sem hagyott annyi fáradsággal emlékeket műveltségéről az utókornak mint az egyptomi; ezen nép, mely papok és kereskedők, föld­mivelők és hajósokból állott, volt kezdeményezője és terjesztője az ázsiai polgárosodásnak Afrikában. Egyptom volt közvetitője Ázsia, Afrika és Európa műveltségének, mivel földrajzi fekvésénél fogva mintegy kulcsát

Next

/
Thumbnails
Contents