Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1874

9 és nem az egyptomiaktól vették át a csillagászati észleleteket és tapasztalatokat. Vizsgálódásaink főhelye volt Baalnak nagy és hires temploma Babylonban, melyről Herodot ugy nyilatkozik, hogy még 500-ban Kr. e. jó karban volt Cantu szerint ezen torony alapja s magasságára nézve egy chaldei stádium-mértékét ütötte meg, mely a foknak 1119-ki része vagyis 5702 öl (toise) 1 láb, 9 hüvelyk és 6 vonal; ugy hogy ezen mérték 63 toise-sal is alig különböznék a földnek azon mértékétől, melyet a franczia akadémia állapitott meg. ') A babyloni birodalom hanyatlásával, a chaldeusok csillagászati hírneve is hanyatlott. Cicero tudósitása szerint, a chaldeusi csillagjóslás nagyon kedvelt volt Görögországban. Sőt az ujabbkori irók szerint ezzel még a középkorban is visszaéltek, a mennyiben a csillagok helyzetéből a jövendőt jósolgatták. A chaldeusok irataiból semmi sem maradt fön az ujabb kor számára, csak a hires Berosustól néhány töredék, ki a görögöknél oly tiszteletben állott, hogy az atheneiek szobrot emeltek emlékének. A mai chaldei nyelv nem egy és ugyanaz a régi chaldeivel, mely a babylonival összevegyült és e vegyülékből származott a babylon-chaldei nyelv. Bottá francia- s Layard angol régészek szerint Chorsabad falú, mely a régi Ninive, helyén épült — továbbá Mossul táján talált mürégészeti tárgyak feliratai a fönemlitett babylon-chaldei dialektuson irvák. A zsidók is a hetvenéves fogságuk alatt nemcsak magukévá, hanem irodalmi nyelvükké is tették. Azonban az arab uralommal 640-ben Kr. u. nemcßak a babyloni birodalom hanem nyelve is tönkre jutott; s csak azon helyeken tartotta fön magát, hol keresztények és zsidók vegyesen laktak, de ezeknél is megromlott szólásformákban és alakban. A perzsák birodalma és műveltségéről részint a zsidó részint a görög irók adnak fölvilágosítást: a zsidóknál Nehemias Esras és Esther könyve, a görögöknél kiválólag Herodot, Xenophon, Ctesias és Arrhian. Ámbár maguk a perzsák is fordítottak arra gondot, hogy tetteik följegyeztessenek, ezt tanúsítják Persepolis romjain talált feliratok. Azt állítják, hogy a perzsáknál a történetírás szoros ősszeköttetés») Cantu I. könyv 402. 1. ') Müveit babyloni pap, (260. Kr. e.) ki görög nyelven három könyvben megirta a babylon-chaldei történetet, mely könyvek Nagy Sándor idejében élt irók és utódjaik előtt nagy tekintélynek örvendettek. Ezen műnek töredékei Flavius József, Eusebius és Sicellus által tartattak fön.