Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1870

21 Keresztes lepcse. Lemna trisulea L. Apró 1 L. minor L. 15. r. Kontyyirágfélék. Arrideae. Mocskos kontyvirág Arum niaculatum. L. 16. r. Gyé kónyfólék Typhaceae. Bodnározó gyékény Typha latifolia L Hati gy. T. angustifolia. L Buzogány baka Sparganium ramosum. III. Csúeskömöv 'ók Acramphibrya. 17. r. Toboz termők. Conifera. L. Gyalogfenő ho óka Juniperus communis. L Ternyó tiszafa Taxus baccata. L Törpe bogyópikk Ephedra monastycha. L ÜO. r. Nyirfólék. Betulaceae. Barll. Fejér nyirfa Betula alba. L Mezgés egerfa Aluus glutinosa. Gártn. '21. r. K u p a c s t e r m ő k. Cupuliferae Rictr. Komlós veniczfa Ostrya carpinifolia. Scop. Fejér gyertyánfa Carpinus betulus. L Közönséges mogyorófa Corylus Avellana. L Kocsányos tölgyfa Quercus pednnculata. Ehrh. Szórösödö tölgyfa Q pubesceus Wild. Cser tölgyfa Q. cerris. L Erdei bikkfa Fagus sylvatica. L. Vereslő bikkfa Fagus s&ngvinea. L 22. r. Szil fél ék. Ulmaceae. Mirbel. Sima szilfa Ulmus campestris. 23. r. Celtiszfólék. Celtideae #Australiai celtisz Celtis australis. L 24. r. Eper fél ék. Moreae. Selyem epeifa Moius Alba. L. Szederj eperfa Morus nigra Pálhás fügefa Ficus stipularis. L 25. r. Csalán félék Urticaceae L. Apró csalán Urtica ureus Kétlaki csalán Urtica dioica Orvosi fal fű Parietaria erecta. M Közönséges kender Cannabis sativa. L Felfutó komló Humulus Inpulus. 26. r. Fűzfólék. Salicineae L. C. Rieb. Szőke fűzfa Salix incana. Schrank Mandolalevelü fűzfa Sal. amygdalina. L Babér fűzfa Sal. peutandra. L Csőrege fűzfa. Salix fragilis. L Terjedő fűzfa. Salix repens. „ Hamvas fűzfa. Salix cinerea. „ Kecske fűzfa. S. caprea. L S. retusa. L S. Sterheana. "Will. S. arbuscula L S. Jacquini Hoss. S. myrsinites. L. S. aurita. L S. caaescens V. S. glauca. L S. purpurea L. S. reticulata. L Rezgő nyárfa Populus tremula. L Fehér ny. P. alba. L Szőke ny. P. canescus. Sm. Jegenye ny P. pyramidalis Rozier. Fekete ny. P. nigra. L. 27. r. Libatopp félék Chenopodiaceae. Yent. Veres czékla Beta vulgaris. L. Pokolvar libatopp Chenopodium hybri­dum. L. Késói libatopp Ch. ficifoliuna. Sm. Hegyeslevelü 1. Cb. acutifolium. W. Sokmagu 1. Ch po'yspermum. L Büdös J. Ch olidum Curf. vul»ariaL. Hosszulevelü maglepól Atriplex oblongifo lium. Wk. Karó'yos m. A. lac'niati L­Kismagu m. A. microsperma. Wk. Homoki seprófil Rochia arenaria Roth. Kerti s. R. scoparia Schrad. Fénylő poloskama^. Corisperaium nitidum. Kitail. Hegyi sutlap., Schoberia montan i. Mey. Húsos somócsin/. Salicorna herbac9a. L Húsos somTCíing. Sahcornia berb&cta. L­Kamborz sa>ar Salsola kali. L­Gyom amaránt Amaranthus retroflexus. L. 28. r. Czikkszár félék Polygoneae, J OBS. Erdei sís'<a lórom Rumex acetosa. L. Madár 1 R. acetosclla. Lándzsás 1. R. scutatus. Vidra ciikkszár Polygnnum a nphibium. L. Hódos cz. P. Persicana. L­Pohánka cz. P. Fagopvrum. L Porcsin cz. P. avicnUre. L. Homoki cz. P. arenarium. W. K. Szulák CÍ. P. convulvulus. L. Csavart cz. P. bistortum. L 29. r. B o r o s z 1 á n f ó 1 é k DaphnoiJeae. Veat. Farkas boroszlán. Daphne mezereu n. L. Henye b. D. cneorum. L­Havasi b, D. alpina L. Caikos b. D. striata Tratt. Egynyári czic ó Passerina annua L­iJO. r. Ezüst fa félék. Eleagreae. R. Br. Olaj ezüstfa Eleagrus angustifolia. L. 31. Gégevirágfélék. Aristolochiaceae. Farkas gégevirá? Aristo'ochia clematitii L­Kerek kapotnyak Asarum europaenm. L­32. r. Utifűfólék. Piantagineae. Homoki útifű Plantago arenaria. W. K. Sziki u. Pl. maritima. L. Közép u. Pl. media. L. Nagy u Pl. maxima Jacqa.

Next

/
Thumbnails
Contents