Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1859

36 VII. Költői levél a baráthoz az oskola év elején. Közelítő tél. Berzsenyitől. (Átváltoztatás és bővítés.) A természettudományok haszna. (Példa tárgyalás.) Hasznos könyvek olvasása képezi ez ifjú elméjét. (Értekezés.) Szebb a nemességet megérdemelni mint örökölni. (Okadatolás) Zrínyi Miklós beszéde katonáihoz Szigetvárnál. (Buzditó beszéd.) A ki könnyen hisz, könnyen csalódik. (Példatárgyalás.) Amerika fölfedezése. (Történelmi rajz.) Népdalok. (Szabadon választva.) „Minden órádnak leszakaszd virágát." (Elemző értekezés.) Tűz és viz. (Természettani értekezés.) Nagy Leo és Attila. (Hős költeményi kisérlet.) Búdal Széchenyi István gróf halálára. (Párversekben). „A büntetés ha sántikálva bár, de szüntelen a bün nyomába jár." (Történelmi példákkal bebizonyítva.) Könnyebb alacsony sorsban jól élni, mint magas polcon folyvást fényleni. (A nagyravágyást fékező példatárgyalás.) A bánat könye becsesebb, mint a tenger legdrágább gyöngye. (Erkölcsi beszély.) Búcsú az oskola évtől. (Költemény.) VIII. Levél, melyben a tanuló értesíti szülőit a benyomásról, melyet tett reá Esztergom ide érkezésének első napjaiban. — Magyarország bíboros hg. Prímása aranymiséjének ünnepélyes leirása nov. 6. 1859. — Mi volt oka a latin nyelv hanyatlásának Augustus kora után ? — A tél leirása. — Tu ne cede malis, sed contra audentior ito. Virg. A en. VI. 95. — Minden országnak támasza, talpköve a tiszta erkölcs. Berzsenyi. — A történelem az élet mestere. — Mi okozta az emberiség kifejlődésével egyszersmind a társadalom bajainak növekedését is? —Lento gradu ad vindictam sui divina procedit ira, tarditatemque supplicii gravitate compensat. Valér. Max. — Toldi Miklós Ilosvai után prosában adva. — A jó tettek sugara átragyog időn, enyészeten. B aj z a. — Mi hasznot hajt Esztergomnak a Duna? — Mit veszt az ember, ha igazat nem mond? — Egész világ nem a mi birtokunk, mennyit a sziv fölfoghat magában, sajátunknak csak annyit mondhatunk. Vörösmarty. B) Német nyelven. V. osztály. Satzbildung aus gegebenen Wörtern. — Satzerweiterungen. — Die zwei Freunde und der Bär. (Ubersetzung.) — Der Holzhacker und der Gott Hermes. (Erzählung.) — Der Löwe und der Fuchs. (Fabel.) — Der Greis und der Tod. (Allegorie.) —Demeter und ihre Tochter. (Mythologische Erzählung.^ — Peter Pázmán. (Lebensbeschreibung.) — Nikolaus Zrinyi, der Dichter. (Lebensbeschreibung.) — Der Löwe. (Naturhistorische Beschreibung). — Johann Hunyady und Elisabeth Szilágyi. (Nachahmung.) — Der Bär. (Naturhistorische Beschreibung.) — Das rechte Mass. (Erweiterung des gegebenen Stoffes.) — Das Leben in der Wüste. (Erweiterung des gegebenen Stoffes.) — Die Raupe und der Schmetterling. (Erweiterung des gegebenen Stoffes.) VI. Bereicherungen nakter Sätze. — Satzbildungen aus gegebenen Wörtern. — Periodenbau aus gegebenen Sätzen. — Bildung zusammengesetzter Sätze aus einfachen. — Der Hirsch. — Der Hirsch und der Hase. (Fabeln.) — Des Himmels Fügung. (Freigewählte Erzählung.) — Andreas Dugonits. (Biographie.) — Das Gespenst. (Erzählung.) Was sind die Kinder ihren Eltern schuldig? (Abhandlung.) — Ist die Noth am grössten, so