Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1859

18 sultatumai fogják élőbeszédemet bövitni. Theokrit april közepén nyomtatás alá megy. Mit javalsz, merjek e Szophoklész tragoediájába kapni? Ennek sok kiadásai s fordításai vannak; mind meg nem szerezhetem. Te azokkal bizonyosan nagyobb ismeretségben vagy, mint én; kiket javainál a többek között? Tennünk kell valamit, mig engedi a kor. Minden hizelkedés nélkül mondom, nékem a te előszavad Szalluszthoz igen tetszik, s előre örvendek magának Szallusztnak. Hogy sokak előtt kedvet nyei'ni nem fog, én azt elhiszem, de az idő igazságot fog tenni. Azolta is, hogy szép litteratúrádat kiadtad, sokaknak tisztult fejek, és naponként többeknek fog tisztulni; tapasztaltam ezt baranyai, s bácsi utamban. S hányan lesznek, kiknek csupán azért nem fog tetszeni, mert Kazinczyé! Emlékezzél Arisztidesz polgárjára. — Theresiádban azt találtam , hogy inkább hazafi kívántál volna lenni, mint hisztorikus; s bár hisztorikusaink nagyobb hazafiuisággal írnának; lehet ez a történet sérelme nélkül is. — Csereihez írt Epistoládat nem láttam, de a Vidához írottat birom. Dréta elhalt! már halála előtt sok nem jót beszéltek felöle ; még többet utána; de a sok beszédben sok nem igaz szokott lenni. Dréta, mint én ösmertem őtet, szép kharakterü ember volt: nyájas, leereszkedő, jótevő, nem épen tudós, de a tudománynak kedvelője, barátja; hazafi, csakhogy a hazafiuiság nem egy formában szokta magát kimutatni: ö remeget a haza boldogságáért, és a veszély előtt, melyet az ellen esetben nagynak képzelt, irtózott. Kárhoztassuk-e ? Egyik gyújt a másik olt: és mind a kettő szerethet. Ha tovább élhetett, és szoros környülállásaiból kivergödhetett volna, sok szépet fogott mívelni. Plánumát velem a mult augusztusban közlötte: mint szándékozik a magyar jelesb irók emlékezetét kertjében faragott képek által örökíteni. O a henye, pazarló nagyokat szemben feddette, hogy a haza zsírjával külföldet hizlalják, a hazának semmivel sem áldoznak, stb. Szeretedet én megérdemlem, mert érzem, hogy szeretlek; kérlek mérsékeld erődet, vigyázz egészségedre, van még reád szükségünk. Ölellek , csókollak! Széphalom mart. 25-én 1024. Guzmics Izidornak Kazinczy Ferenc baráti szíves tiszteletét. Nem örvendhetsz te jobban annak, hogy képemet bírod, mint én, hogy azt birtokodban tudhatom, és bár mi inditá a mi Döbrenteinket, hogy a Símó által dolgozott mást megtartsa, s neked a Dónát által festettet küldje, örvendek e történetnek is; mert így tudom, mit birsz. Ez a tiéd minden kérdésen kívül jobb, hívebb, igazabb, mint minden egyéb képem, s ez mind testemet adja, mind lelkemet, nem a hogyan most vagyok, hanem a hogyan huszonnégy eszt. előtt voltam, akkor negyvenegy esztendős tüzes férfi, most hatvanöt, előre görbült száraz, ősz, de még most is nem tüzetlen. Mond ezt valaha gyermekimnek, és ha majd azért megszóllítanak, engedd, hogy mását vehessék. Bár mindnyá-