Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1858

21 talék ; cúspeisz h. főzelék; pecsenye h. sült; szála h, terem; butellia h. butyka; pántlika h. szalag; stopli h. dugasz s t. b. 3. A már meghonosult s nyelvünkbez idomított idegenszerű szavakat tanácsosabb használni, mintsem túlságos tisztálkodási viszketegből koholt, és honiasabbaknak vélt, de közelfogadást nem nyert ujabbakkal élni, a mit már Révay is, ki Guzmics Isidorkint a magyar nyelvnek legelső tudós ismerője volt, e szavakkal aj ál: „Multo praestabilius est accomodatis jam ad usum nostrum vocibus peregrinis datam civitatem promto, gratoque animo concedere; quam voces inficetas, non ad indolem linguae effictas ingrato nisu obtrudere." Révay antiq. lit. hung. p. 190. e szabály szerint tehát az idegenszerű pince az e helyett készített kétes értelmű boralag előtt áll, úgyszinte mondjunk inkább múmiát, mint holt aszatot; piócza vagy nadály jobb mint ivóka; tréfa — mintsillám: spanyol fal — mint serge s. t. b. 4. Oly idegen szók azonban, melyek nyelvünk keleties jelleméhez; hangrendi vagy más hasonlítási elveihez nem alkalmazkodva, annak könnyű hangzatát gátolnák, vagy korcs alakjok miatt bármiként főlötlők, gondosan mellőzendők; ilyenek p. o. íorspont, grádics, korcsma, lajstrom, mustra, pletyka, próba, spárga, sróf, strázsa, bakter, cédula, fertály, regula, fundamentom, almáriom, cirkálom, lajtorja s. t. b. melyeket ma már úgyis tisztábakkal válthatni fel. — Ezek és ezekhez hasonló idegenszerű szavak mindjárt első tekintésre megismerhetők, mert ismertető jegyeiket homlokukon hordozzák, — lásd azonban erről Debr. grammat. 351—2 lapját; továbbá a magyar tudós társ. Évkönyv. V-ik köt. 5. Az igék legfőbb szerepet viselvén a beszédben, őket leginkább kell, ha idegenek volnának, honiakkal fölcserélnünk, igy mondjuk p. o. stikkel h. hímez; spékel h. szalonnáz; présel h. sajtol; kóstol h. ízlel; verbuvál h. toborz; strázsál h. őrt áll; prédál h. harácsol, v. ragadoz; kópiáz h. másol; regidáz h. szabályoz; palléroz, — politéroz h. csinosít, fényesít; perorál h. szaval; óbégat (oh weh) h. jajgat; muszáj (muss seyn) h. kell s. t. b. 6. Számtalan idegen szók helyett alkalmas új magyar szókat készítettek napjainkban értelmes és jeles nyelvtudósaink; ezen új szókat tehát, kivált ha már divatra kaptak, minden tartózkodás nélkül használhatjuk, sőt kell is használnunk, ha a nyelv tisztasága szivünkön fekszik. Ilyenek p. o. ív, nyelvtan, könyvtár, tanoda, étvágy, színház, jog, mérnök, pénztár, jellem, vilár, sétatér vagy sétány, tanácsos, tanácsnok, éle, titkár vagy titoknok, vagy miként Verseghy kívánta titőr s. t. b. 7. Vannak magyar szók hangzatra és jelentésre idegen nyelvek szavaival rokonok, noha igen bajos sőt lehetetlen volna meghatározni, melyik nem-