Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1858

20 ha kevesen is, hogy nyelvünket zavarodásba ne hozzuk, hanem a mint csak lehet mindenféle előitéleteket, rosz szokásokat, visszaéléseket, s egyéb e féle akadályokat legyőzve — azt, mint legfőbb nemzeti charaktert, köz értéssel és öszvetett vállal tökéletesíthessük". Lásd az 1822-iki Tud. Gyűjt. 1. köt. Minden félreértés elkerülése végett azonban meg kell jegyeznünk, hogy kábaság volna, minden más nyelvből kölcsönözött, vagy idegennek látszó szavakat, nyelvünkből száműzni akarnunk; oly tiszta s mindenben eredeti nyelv, hogy abban épen semmi idegen szót találni ne lehetne, az egész világon tán egyetlen egy sincs. És ez nem is oly átalánosan szükséges. Elég, ha a műveltebb társalgási, s a még magasabb műveltségű irói nyelvben, semmi kirivó idegenszerűség nem fordul elé, s a nyelv eredeti tisztaságával nem ellenkezik, mely csak azt követeli, hogy mind a magánszók, mind pedig a mondatok a nyelv saját szellemével megegyezzenek, az az a magány szavak kül alakra és hangzatra nézve vagy eredetileg már nemzeti sajátsággal birjanak, vagy mint idegen eredetűek kellő átalakítás által azzá felkészítve, és az irói nyelvszokás által meghonosítva legyenek; a kifejezések pedig a szavak választásában és helyezésében más természetű nyelvek helytelen utánzása által a magyar sajátságot ne sértsék. Bővebb fölvilágosításul valamint egyes szók: úgy egész mondatok tisztogatására nézve szolgáljanak a kővetkezők: Hogy egyes szók tisztasága a beszéd csinosítására szolgálhasson, azokban a külső és belső hibátlanságnak párosulva kell lenni: vagy is a magyar sajátságú származáson kívül, még határozott érteménynyel is kell birniok, mert e nélkül a beszéd ékessége nem is képzelhető. Ezeket előre bocsátva, miután a szavak belső hibátlanságáról már fölebb, a határozottságról szóló helyen, értekeztünk, a szavak külsejére vonatkozólag a következőkre kell ügyelni: 1. Hogy a szó választásnál annak adjunk előnyt, mely a magyar eredetiséget jobban hordozza homlokán, vagy melyre az idegenszerűség kevésbé foly be, p. o. bástya helyett mondjuk vár, vagy védfal; firhang h. függöny; muzsika h. zene; drót h. sodrony; fertály h. negyed; fölöstököm h. reggeli; mátka h. ara; paszománt h. sujtás; pásztor h. őr; portéka h. áru; summa h. öszveg v. öszlet, s t. b. A neveket képző ragok között, melyek bírnak nagyobb eredetiséggel, s igy melyek ajálhatók inkább, lásd Tud. Gyűjt. 1833. 7-ik köt.; 1828. 2. k. 2. Mellőznie kell a tisztább ajkú és tollú magyarnak azon idegen szavakat, melyek helyett akár a régiek, akár a mostaniak tiszta helyes magyar szót használtak, p. o. prés helyett sajtó; col h. hüvelyk; suk h. ábl; fuser h. kontár; tislér h. asztalos; pintér h. kádár; szósz h. már-