Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1855

2 Miután Maria Therezia ifjúkora teljét elérvén nemes tulajdonai mindjobban kifejledeztek, azonkíil rendkívüli szépségéhez születésfény, a dús austriai örökséghez pedig kecsegtető kilátás is járult, váljon lehet-e csodálkozni, ha ily fejedelemnő kezére Európa első' uralkodói közö'l többen vágyakodtanak. A sok vágytárs közöl csak egyet említek: a spanyol két évig fáradozott, hogy Káról koronaherczeget (később ül. Káról királyt) a szépkeblű Maria Thereziával a hymen rózsaláncza által öszvekötliesse, de mind hasztalan; a császár szivében egészen más választás vala, mely szeretett leányáéval is mindenben teljesen megegyezett. Ki volna ez más, mint Ferencz István lothringeni herczeg, unokája a nagy IV. Káról lothringeni herczegnek, Buda megszabadítójának, ki Bécs alól 1683-ban a törököt elűzé, kinek nemzetsége is ha a nemes Habsburg házzal párvonalozzuk, sem korra, sem tekintélyre nézve alább nem álla, sőt törzsökét tekintve, vele összrokonítva vala, Ezen herczeg, kit Bécs már ifjúságának zsenge korányán keblébe fogada, mindazon főtulajdonokkai fel vala díszítve, melyek magas hivatásához elkerülhetlenül megkívántattak. Mind test- mind arczalkatra elragadó bájjal dicsekvék; ész-, szivélyesség-, és szivjóságát tekintve pedig, első vala az államban. így nyeré el a császár kegyét és pedig nagy mérvben, Maria Thereziának pedig teljes vonzalmát. Hogy fontos hivatáskörének majdan a szó teljes értelmében megfelelhessen, császári engedély következtében Europa s a császár állam több tartományait beutazá, útjában pedig szeretetteljes tulajdonai által mindenkit elbájolván, neve sokáig emlegettetett azoktól, kiknek vele találkozni szerencséjök vala. Alig szakadt vége utjának 1733-ban, midőn Pálffy Miklós Magyarhon szeretve tisztelt nádora a jobb létre szenderült, erre lothringeni Ferencz Magyarországban királyi helytartóvá neveztetett, Káról császár pedig Maria Therezia házasságát Magyarhon hely tart ójával az 1736-diki febr. 12-én végrehajtatta. Alig szakadt vége a nászünnepélyeknek, midőn Eugen herczegnek, a nagy hős és koruiányférfinak, apr. 2 7-kén történt halála az udvart és Magyarországot mély gyászba borította. Az elhunyt hős érdemei Magyarország s a fejedelmiház irányában megszámíthatlanok. Ezt igazolja Schimmer Káról Auguszt austriai történet iró álh'tása, miszerint a nagy férfiú temetését követő napon a császár 2000 forintot osztatott ki az ügyefogyottak közt, lelkiért pedig 2000 misét mondatott. A halálában is nagy, hős savoyeni Eugen, ki az országtanban szintoly mélyen, tisztán