Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1855

MARIA THEREZIA jlaria Therezia a nap aranysugarait Bécsben látta először máj. 13-án 1717-ben reggel nyolczadfél órakor. Atyja VI. Káról, római-német császár vala, anyja pedig a ritka szépségű 's kecses Erzsébet Krisztina, Antal Ulrik, braimschweig-wolfenbütteli herczeg leánya. A főhgnő születése által a mennyei gondviselés lij örömperczeket áraszta a császári családra, melyet alig fél évvel elébb mély gyász érinte, a császárház egyetlen férfi sarjának, a csak héthavas Leopold koronaherczegnek nem is gyam'tott elhaltával. Következő nap ment végbe az ünnepélyes keresztelés. Czime: Austria fő-, Magyar-, Cseh-, és Spanyolország királyi herczegnője. Növelését a tudományosan művelt atyja, a szellemdús és erényes anyja vállalák magukra, melyet azután a kiválólag jeles és magas műveltségű Fuchs-Puchheim Sarolta grófnő fejeze be, ki is szeretetlehelte vezénylete által Maria Therezia szeretetét annyira fokozta, hogy ez később, miután fejedelemmé lőn, hálaadatosságból, a grófnő hullájának a császári őssírboltban rendele helyet; oly kitüntetés, melyben ritka halandónak van szerencséje részesülni. Már kora ifjúságában oly mérvben dagaszták a magas tulajdonok Maria Therezia keblét, hogy az, az őt környezők méltó csodálatát idézé elé, s oly tulajdonokkal csak egyedül nagy férfiak dicsekedhetnek. Mély, átható elme, nemes szív, állhatatos, rettenthetlen szilárdság, rendkívüli kecs, szépség, de főleg a veleszületett, mindenki által bámult fenséges jellem, mely az uralkodókat (souvrains) a dicsőség legmagasb fokára emeli, valának a tulajdonok, melyek őt már korának zsenge hajnalán tiszteletre méltóvá tevék, s már eleve kimutaták, mit várhat az állam jövőben tőle.