Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1855

15 Fridiik az egész tábort, minden málháit és tüzérségét az austriaiaknak kénytelenítetett zsákmányul hagyni, a porosz király maga is bekerítetett, de huszárai kisegiték őt a kelepczéből. E vereségnek még sem lettek fontos következményei: Fridiik megkerülvén Daun állomását, elleneit először Sziléziából, azután Szászországból űzte el, s az év végén minden tartományait vissza foglalta, kivéve Poroszországot, mert ebben még az oroszok tanyáztak. 1759-ben az orosz had Lengyelországból ismét beütött a porosz határszélekre s Laudonnal vala szándoka egyesülni, a mi szerencsésen sükerülvén, jul. 25-én a poroszok megverettek, mire Odera-Frankfurt meghódítatott. Fiidrik hogy Daunnak Szászországiam előnyomulását egész erejével gátolja , aug. 12-én nagy robajjal az oroszokra ütött, kik Kunnersdorf mellett valának elsánczolva. Most egy iszonytató csata kezdődött. Már hátráltak az oroszok, midőn Laudon, ki egész az elhatározó pillanatig nem is mozdult, egyszerre kirontott, s a biztos diadalt a porosz király kezéből kiragadá. A porosz sereg egészen szétporlott úgy, hogy alig maradt 5 ezer ember együtt. De Soltikow nem tudta a diadalt felhasználni, Fridiiket pedig lankadni nem tudó bátorsága és lángesze a zavarból mindjárt kisegítette. Seregeit bámulatos gyorsasággal szedé öszve, melyeket fivére Hemik tulajdon csapataival még öregbíte; igy elleneit Sziléziában megelőzte; legnagyobb szerencséje mégis az vala, hogy az oroszok eleség hiányában lévén, Lengyelországba vonulni kényszerítettek. Daczára annak, hogy a fiigyesek Szászországban szerencsével csatáztak, s több helyeket, várókat elfoglaltak, Fink tábornagyot pedig 11 ezer emberével együtt az austiiaiak bekerítették és hadalkura kényszerítették, mégis Fridiik Szászország legnagyobb részét hatalmában tovább is megtartotta. Hasonló szerencsétlenséggel folyt a háború 1760-ban Laudon Fouquett fővezér seregét, melyet Fridiik Szilézia ótalmára küldött, részint elfogta, részint szétíizte. Ezen nyeremény szép síikerrel koronáztatott, mert Glatz grófság \issza szállá az austriai birodalomra. Most a király maga vonult Szileziába, aug. 14-én Liegnitz mellett támadta meg az austiiaiakat, az igenis előre nyomult Laudont a pfaffendorfi halomnál megverte, Daun ez utóbbi segélyére a főhadtestel nem nyomulhatott előre. Laudon rendkivüli hadászati tehetségét a remek hátrálásban nagyon kitüntette. Az oroszok és austiiaiak Berlint másod izben foglalák erre el, s a városra nagy sarczot vetettek, de a király közelgésére