Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1855

9 előbb is Austriát megsemmitéssel fenyegette, igenis szorongatott helyzetbe jöve. Mind Fleury bibornok, mind Belleisle tábornagy békeajánlati visszautasítattak. Végre Belleisle 13 ezernyi elbádjadt serege élén fegyverrel nyita magának utat. 6,000 főnyi őrhad pedig mely Chevert gróf vezénylete alatt Prágába marada, szabad kivonulás mellett hadalkura lép, s Lobkovitz herczeg által elereszteték. Erre Clievert, Belleisle Egerig húzódnak. Maria Therezia maj. 12-kén kenetik fel Csehország királynéaul. Bajorországban szinte szerencsésen ütköztek a császáriak, Seckendorf tábornagy ugyan még azon évnek (1742) oct. havában a tartomány legnagyobb részét visszahódította, azonban alig érkezik VTL Káról székvárosába vissza, midőn Káról herczeg Bajorországra tit s VTL Károlt ismét Frankfurtba futamítja; mire ez Maria Thereziával semleges szerződést köt, birtokait az átalános békéig ennek kezei közt hagyja, s az austriai tartományok örökségi igényről határozottan lemond. Olaszországban is folyvást diadal koszorúzta az austriai seregek működéseit. Itt Maria Therezia ritka eszélyénél fogva a savoyai herczeget pártjára birja, s ELI. Káról Emanuellel előnyös feltételek mellett szerződik, mely szerződés következtében Mailand Maria Thereziának adatik át, még- amaz a Pó-tuli részén ' O nyer némi jószágokat kárpótlásul. Spanyolország óvást tesz, de fegyverrel lecsillapítatik. II. György, angol király, ki tartván Hannover elvesztésétől , eddig a háborúban nagyon csekély részt veve, szinte kilépett a csatatérre. így képződött Németalföldön az úgynevezett pragmaticai sereg, mely brittek, hannoveraiak, hassiaiak, és austriakból álla, s a Majna folyam táján nyomult előre; ez azonnal biztosítékul szolgált az ujonan választott mainzi érseknek, a pfalzi választót pedig semlegességre kényszeríté. A mondott hadtest közeledte által fenyegetve vala a Frankfurtban idéző császár, ki különben is száműzött gyanánt húzta meg itt magát; igy állván a dolog, a vezénylő Stair lord, méltóságát és balsorsát vévén tekintetbe, a várost semlegesnek nyilvánította. Noailles franczia tábornok most egy döntő ütközetben akarta a franczia fegyverek eddigi szerencsétlenség-ét helyrepótolni, azonban az ütközet, mely Dettingen falunál jun. 27-kén 1743-ban hajtatott végbe, melyben maga az angol király, s fia a cumberlandi herczeg vitték a vezénvletet, a francziák hátrányával végződék, kik ez által kénytelenítettek a Rajnán azonnal visszahúzódni. Az austriaiak Landau-nál a franczia táboron újra erőt