Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1855

11 s több, magasságban 9', szélességben 15'-nyi dombormű; jelesen a koronának a Magyarok Nagyasszonyáhozi fölajánlása Sz. István által s a követek elfogadása, kik sz. Lászlónak a keresztesek feletti vezérséget ajánlják. A dombormüveket Meixl, a tömör márványfaragványokat Cassegrande készíté. A kúp és templom belsejének fresco Jéstvénye Murait (müncheni) által már bevégezve; de az egyház hajója két oldaloltárának kevesbé sükerült frescoképe idővel olajfestménynyel fog felváltatni. — Túlvilági képletekkel árasztja el képzerőnket, s a kegyelet legszentebb ihleteit ömleszti reánk a Mária mennybemenetelét ábrázoló s 40' magas és 20' szélességű (s így a continensnek legnagyobb olajfestménye) főoltárkép, Grigoletti Michael Angelo velenczei festész remekmüve, ki e jeles műért a kialkudott 1000 napoleonarany helyett 32,000 pengő forintot kapott. A nagyszerű orgona, mely a karzattól majdnem a boltozatig, s a jobb és baloldali templomoldalig terjedő tért foglalja, Mozer (salzburgi) orgonász remek készítménye. A harangok (köztük egy 140 mázsányi) Linzben öntetnek. A székek műfaragványait Leistler (bécsi), a többi asztalos munkát Lovászik esztergomi asztalos készíté. A miseruhák Bécs és Lyonban, a vasművek Pesten Schosernél rendeltettek meg. Az aranyzás helybeli primási aranyzó Paumonn Ede által vitetett véghez. A márványzás és fénymázolással Mosbruker és Kandela (bécsiek) bízattak meg. — Nevezetes a főtemplomba bekebelezett két, jobbra a Sz. István s balra a Bakácsféle kápolna: amabban vala egyideig lá:ható a 25' magas s 16' szélességű, s sz. István megkereszteltetését ábrázoló kép, 6*/3 rőfnyi vásznát e czélra sajátlag készített szövőszéken Esztergomban szőtték; maga a festvény egri születésű hazánkfia Hess Mihály müve. E kápolnában látható még két jeles, carrarai márványból készült emlékmű ; egyikét az 1809-ben elhunyt főhg. primás Estei Ambrus Károlynak állíttaták testvérei, melyet Canova utmutatása szerint Pisoni készített Modenában; a másik emlékmű Sz. István vértanút ábrázolja Fercnczynktől. — A balfelőli Bakácskápolnát hasonnevű Tamás érsek 1507-beri a várhegy távolabb részén építteté, melyet azonban a basilika építése közben (1824-ben) 160ü részre szétszedtek, s a tágas téren ismét felállítottak, mint befalazott emléksorai mutatják. — Legnagyobbszerű a sirbolt, melynek bejáratánál két óriás szobor, a Béke- és Halhatlanságé látható, készité Schrott. A kúp alatt oszlopalapoktól környezett tömör márványoltár áll. A sirbolt csarnokaiban nyugszanak: Ambrus főhg. Károly (1809),Rudnav (1831), s Kopácsy (1847) érsekek, s Pakh épitész hullái, valamint több más egyházi s világi nevezetesb egyéniségekéi, mint a vár utósó parancsnoka Shucknechtéi is (1732). Láthatók még itt a közép, különösen Corvin Mátyás korának némely becses sirtöredékei befalazva, u. m. Corvin Mátyás neje- s Arragoniai V. János esztergomi érsek nővérének emléktöredékei ,,Anno Domini 1482" fölirattal; továbbá Vitéz János érseknek két emlékköve, melynek föliratai következők : a) „Immortale Decus s .... s Et. Omnis. Gloria. Doctrinae. Religionis. Honor. Joannes. Jacet. Hic. Patriae. Pater. Optimus lile. Cui. Caput. Ornabat. Strigoniensis. Apex. Obiit. Sexto. Idus. Augusti. Anno .... ,,b) Reverendissimus. Dominus Joannes. Joannes. De Zredna. Dioecesis. Zagrabiensis. Archi-Episcopus. Strigoniensis. Primas. Et. Apostnlicae. Sedis. Legátus. Natus. Excellens. Doctrina. Ingenio. Praeclarus. Religione. Pius. Obiit. Sexto. Idus. Augusti. Anno. 1472. Cuius.Animae. Misereatur. Deus." — Még két érdekes ősfelirat, az első 1304ból:„ Nomine Guilelmi. Sum. Factus. Terra. Cinisque. Cui. Quod. Et. Existens. Terra. Cinisque. Fui. — Anno. 1304. Archi. Episcop."; — a másik 1465-