Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1854

6 raeretbea gátlólag gördülnek elénk tudunk annyit, mennyi elmcnk és szivünk kiképezésére, életünk rendezésére, a teendők s kerülendők kijelölésére, önmagunk s emberfeleink boldogítására elegendő, s annak meggátlására, nehogy életfolyamunk a jó és rosznak bizonytalan vegyületével föleresztve határozatlanul ingadozzék a vétek és erény, a nemes és nemtelen, az elragadtatás és hideg közönyösség között, hanem határozott folyást vegyen, s arra irányozza futását, merre öt a józan ön-, s átalános emberismeretből merített csalhatatlan elvek vezérelik. Azért csak önismeret! és másodszor is önismeret! Ez legyen vészháritója az ifjúnak a könyelmüség hibái, s hamar lángra lobbanó indulatai ellen; ez szövétneke a férfiú lábainak az élet tekervényes utain s a cselekvények terén; ez boldogítója végre a lankatag öregnek, ki visszatekintve lefolyt életére e tudománynak köszöni ama boldogító tudatot, mit most bensejében érez ; miszerint napjait nem ölte haszontalanságokba, hanem emberi rendeltetéséhez erejétől kitelhetőleg hü maradt öröm. fájdalomban, szerencsés körülmények és veszély idején. Az önismeretről eléadott átalános észrevételeim nyomán kísérletet teszek egy kis részletességbe is bocsátkozni, s a lélektan köréből egy lelki tehetséget emelni ki, s azt a tér szük volta miatt legalább főbb vonalaiban megérinteni, szerepére nézve a szellemi tehetségek között nem utósót — a k é pz e 1 m i tehetséget. Alig van lelki erő, mely a tudományok s szépmüvészetek érdekében s közvetve ezek által az érzelmek nemesítésére, s a polgárisodásra jelentékenyebb befolyást gyakorolna mint épen ez. De a mily sok szép és jó tényezőjeha jó akarat és sziv a vezetője; oly számtalan áltatások, eszmezavar és kedély lázadások szülő anyja szokott lenni, ha irányt veszt — midőn az érzékiségtöl megvesztegetve, a nemesítés örve alatt szivnyerseséget és sülyedést tanít, s az emberiség fönsőbb érdekeinek nem elémozdítására, hanem rovására alakítja képeit. A visszalétesítö tehetség egyik ága a képzelő tehetség. Különbözik az emlékezeti tehetségtől, hogy mig ez a tárgyakat ugy, a hogy azokat fölismertük juttatja eszünkbe, amaz a szerzett képzeteket uj alakban, az az átalakítva lépteti föl. E lelki működés eredménye a k ép z élmény, p. aranyhegy. — Itt a kérdés merül föl : teremt-e a képzelem tárgyakat tartalomr a nézve vagy csak alakra, a létező tárgyakat uj alakban állítván elé'? — Minden létesítés két módon történik : ha az anyag és annak alakja mint ezelőtt létezetten létesítetik elé, ezt teremtésnek mondjuk. így teremtett Isten, midőn a világ anyagát s elragadó szépségű alakát a semmiből hozá ki. Ha pedig a tárgyak nem létesítetnek, hanem a már létezőket és éSzrevetteket csupán uj viszony és alakban tünteti föl valaki, e lelki működést képzelésnek nevezzük. Tapasztalati tény, hogy minden emberben a képzelem csak ezen