Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1854

9 élvezé az élet kellemeit, melyben a vidor egészség s a lelki erők épvoitával dicsekedhetett. Jelene pedig kietlen, mert egyedül törüdöttsége kellemetlenségeit érezteti vele, jövőjébe nézni fél, mert ott sírja sötétlik. — Rendeltetése e lelki tehetségnek az emberre nézve a legdicsöbb. Karöltve a gondolkodó tehetséggel elménket uj képekkel gazdagítja, s így minden művészet ápoló anyjává lesz, s mindazon találmányok létesítőjévé, mik az emberiséget részint képezik s rendeltetése megközelítésében -egítik, részint az életet szebbé, tetszetősbbé varázsolják. —A lélekben fogamzik meg a gondolat, annak szint, alakot, megtestesülést a képzelem kölcsönöz. A különben gondolat országában inavadandott eszmét ö hozza át az érzéki világba, s majd különféle rendszerek, majd gépek és szerek alakjában teszi azt a társadalomra nézve üdvössé és használhatóvá. így jöttek létre a tudományszakok sokféle rendszerei, így testesültek meg mintegy a gondolatok, az érzelmek a betűk- s az ezekből összerakott szavakban, így jött létre az ismeretek hatalmas terjesztője, a könyvnyomdászat, így számtanban a szám-, inértanban a különféle mértani alakok; így alkalmaztatott a gőzerő az eddig még leggyorsabbnak ismert közlekedési eszközzé, a villanyfolyam a legtávolabbi események sebes tudósítójává. A képzelem szüleményei ama sok ész és szívképző szépirodalmi^ művészeti termények, melyek a legfontosb és legszentebb igazságokat* vidám enyelgések s képzelet játékok lepelébe takarják, hogy annál sükeresben játszhassák mintegy azokat át az emberi szivekbe. — A képzelem vezeti ecsetét a föstésznek. midőn elragadó vonásait vásznára remekeli; ez a szobrász vésőjét, midőn az alaktalan márványdarabból élethű arczvonalmakat teremt elé; általa létesültek a hang és zene szerzemények, mik nem egy szivet olvasztottak föl fásultságából, nem egy kedélyt derítettek föl lehangollságából, s mikkel minden korú s rangú ember a mily nagy gyönyörrel, ép oly nemesen töltheti hivatalos foglalkozásaitól ment szünóráit. A képzelem tehát műremekei által mind egyesek, mind egész nemzetek Ízlését képezi, nemesíti, mi igen nagy nyomadék a nemzetek életében. Mert ép izlés kedvelteti meg az emberekkel a nemes, tiszta gyönyöröket, melyek távol attól hogy undor s unottságot eszközölnének, mindig ujabb vonzerővel ragadnak meg bennünket, szépítik életünket, rózsákat hintenek tövises utunkra, s kellemes csalatással enyhítik a sokszor oly keserű valót. De szellemi erőnk s tevékenységünk is fokoztatik a képzelem szüleményeinek élvezése által, erkölcsünk szelídül, szenvedelmeink csillapulnak, s tisztulnak, szivünk az erényre fogékonyabbá válik, vagy ha botlott, könyebbenjavíthatóvá. Mert a kinek keblét egyszer a jó, szép, s a magát föláldozó erény fönséges példái megihleték, félre léphet ugyan az erény útjáról, de erkölcsileg teljesen elsűlyedni soha nem fog; mert sokkal maradandóbb ízt hagynak az egyszer megízlelt szellemi gyönyörök maguk után, a jó és a való szép fönséges képletei sokkal erősben ragadják meg lelkeinket, hogy egy pereznyi megcsuszamlás, egy ha-