Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1853

16 mig ok, a' világ ös népei, az ész korlátolt távkorén innen a' legmaga?bat elérni hivék, szellemi magasztos rendeltetésük, és ennek elérésében, ismeretlen táj gyanánt nélkülözék azon csalhatatlan igazságokat, mellyek az ember végczéljának elérésében biztos iránytű gyanánt szolgálandottak. De a' tudományosság e legérdekesb és egyedül boldogító fényletét kisugáraztatá végre az egész ismert világra azon üdvözítő tan, melly a' mi üdvözítő és tanító Mesterünk szeretetetárasztó ajkairól lehangzott. Csak igy megtisztítva és tökélyesítve lön méltóvá az ész bölcsészete és elágozásaiban dús öszlete a' tudományokban arra, hogy minden jó és nemes után sóvárgó elme azt pártolni és magáévá tenni ügyekezzék. — Nem is találunk egyleteket, nem bármilly néven nevezendő felekezetet, melly a' tudományoknak és az ezeket ápoló, terjesztő intézeteknek olly buzgó pártolói voltak valaha, mint az imádandó Isten-ember hü tanítványai. Roppant számát sorolhatnám elé az örök emlékezetű és tudománykedvelö egyházatyáknak, kiknek neveik valamint az üdvözítő egyház évkönyveiben elenyészhetlenbötükkel följegyezvék: ugy tudományos müveikkel az utóvilágnak vezércsillagául a' legkésőbbi századokig fölragyognak. — Minden századnak voltak ugyan kitűnő egyes egyéniségei, kik a' tudományos műveltség hasznos voltáról meggyőződve, meleg kebellelápolák és nagyáldozat készséggel is terjesztek azon eszközöket, mellyek az üdvös haladás és valódi fölvilágosodás clvitázhatlan tényezői: még is a

1 kath. egyház volt az, mellynek meleg keblű tagjai, az iskolák fölálításában és pártolásában az elébb nevezettekkel nemesen vetélkedve buzogván, az emberiség valódi jótevői gyanánt tűntek föl mindenkoron. Ám rágalmazzák a' positiv vallásnak ellenesei a' kath. egyházat tudományok iránti kegyelet hiányáról, bizton merem alítani, miszerint a' valódi tudományosságot illetőleg homályt vet reájok ama férfiak tudományok melletti buzgalma, kiket a' kath. egyház nevelt, 's kiket minden korszakból fölmutatni képes a' legrégiebb idő óta szinte mostanig. Rövidség okáért mellőzve külföldöt, csupán hazánkra vezetem becses figyelmeteket, 's látni fogjátok, miszerint a' hozzánk is átültetett üdvözítő hit, 's ennek éber őre a' kath. egyház, Isten egekből leharmatozó kegyével megtenné azon édes gyümölcsöket, miket a' valódi műveltséget szomjazok olly epedve ohajtottak, elértek, élveztek, 's korunk egyéneiben a' késő ivadék is hálás kebellel élvez. Tanúsítják ezt ama számos és hires tanintézetek, mellyek már Sz. István és utódai alatt országszerte léteztek minden nevezetes!) helyeken, de különösen Székes-Fejérvárott. Veszprémben, Pannonhegyen, Esztergomban és egyebütt. Hiteles adatok tanúsítják, mikép az esztergomi iskola keletkezte után csak hamar virágzásnak indult, 's a' többi közt csillagkint tündöklött; jelességének hírét sokáig föntartá, mert számosan voltak a' fupásztori széken áldozatra kész férfiak, kik adományaikkal a' közjó előmozdítására igen szívesen járultak. Egyébkint sok volna névszerint fölsorolnom azon meleg keblű főpapokat, kik az esztergomi tanintézet lölvirágoztatására 's emelésére évenkint tetemesen áldoztak a' hazának jó ugy, mint borús napjaiban. Tettünk sugara átragyog időn, enyészeten. Midőn adományaikat Isten az élet könyvébe jegyzé be: akkor nevüket márvány lapokra arany bötükkel a' történet komoly szavú múzsája vésé föl. Legyen áldott emlékezetük-! A' XVIII. század második felében Mária Terézia, a' kegyes fejedelem , a' tanintézetekben öszhangzó egyformaságot létesíteni czélozván, magyarhont is uj tanrendszerrel ajándékozá meg, melly szerint Esztergom-