Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1853

TERMÉSZETTANI ÉRTEKEZÉS. ,,A' természettan fölszámíthatatlan hasznot hoz az embereknek. Minden iparmű annál közelebb áll tökélyének tetőpontjához, minél szorosban alkalmazkodik működésében a'természet törvényeihez, mellyeket a

1 természettan fejteget. A' kereskedés mind szárazon mind vizén e' tan segédkezét igényli; e' tan készíti és vezeti a' fegyvert, melvlyel a' hon elleneit féken tarljuk. Nem csekélyebb e' tannak befolyása az erkölcsiségre is; sok eseménynek következéseit előre hirdetvén, óvakodókká tesz; alázatosság és szerénységre vezet bennünket, midőn a' természetnek sok tekintetben megfoghallan fönséget és nagyságát rajzolja, de az emberi szellemet is legszebb oldaláról tüntetvén ki, bizalmat gerjeszt bennüuk saját erőnk iránt. Valóban joggal elmondhatjuk e' tanról, mit a'németek egyik Géniusza, annak ágáról a'csillagászatról mondott: „hogy az embernek magasztos szivet ad, és szemet, melly a' földieknél tovább hat, szárnyakat, mellyekkela' végetlenségbe emelkedik, és Istent, ki nem véges hanem végetlen 1" (Baumgartner Naturlebrc). Ha már e

1 tan olly jótékony befolyással van a' polgári és erkölcsi társulatra : mit mondjunk azon férfiakról, kik felejtve az élet egyéb kényelmeit, hosszas és fárasztó kutatásokra szentelvén testi erejük 's ügyességüket e' tan virágzó állapotát eléidézték? Nem kell-e tisztelettel meghajulnunk neveik előtt, mellyekhez, számos szellemi és anyagi kincsünk emléke csatlakozik? Ha Bako Roger a' csodás tanár (13-dik század) és Schwartz Berthold (14-század) lőporuk által uj aeráthoztak az emberi nemre: úgy Kopernik (1473) Galilaei (1564) Keppler (1571) és Newton (1642) bámulandó számításaik által uj világot nyitánakmeg előttünk, mellyben az ember, egy részről mint parányi porszem, más részről mint tér és idővel daezoló hatalom, jelenik meg. Franklin lefegyverzé a' sötét felhő haragos villámát, és szülő városa fölidül a' sűrű csapás okozta sérveiből. Archimedes homok gyűrűibe merülvén, erő müveket alkot, mellyeknek a

1 holt tömeg szörnyű súlya meghódol. Fulton, Watt, Gautier, Perkins czélszerü gépekre alkalmazván a

1 gőznek földet rengető hatalmát, idő, nem különben mint erő kíméléssel vezérlik czélhoz az emberiség sürgőforgó seregeit. Nem czélom jelen értekezésben mind azon névről emlékezni, melly hálánkra érdemes; de ügy vélekedtem : hogy bűn lenne részemről ez alkalommal tökéletesen érintetlenül hagyni olly neveket, mellyek nagy részben jótevőinket nevezik. — Igen, nevüket hangoztatnunk kell, hadd lássa ifjú nemzedékünk dicsőségük fénykörét, hogy lelkesedésre gyúljon nemcsak a' nevek, hanem azon foglalkozás iránt is, melly valamint azoknak hozott, ugy hozhat neki is bár fáradságos, de nemes, 's a' milly tiszta, olly édes örömöt 's dicsőséget, embertársainknak pedig hosznot'sjobb létet. Avagy kérdem: melly ifjú kebel nem dobog hangosabban, hallván: hogy Galilaei 16 évés korábán állapítá' meg az egy idejű lengések, Newton pedig 24 évés korában a nehézkedés törvényeit, amaz nz annyira szükséges óramüvek, ez a' csillagászi számításnak vetvén meg alapjat ? Minél több, minél jobb physicust! ez jelenkorunk alapos óhajtása. Ezen.